Az új Leviatán; avagy az ember, a társadalom, a civilizáció és a barbarizmus

Olvasói vélemények

R. G. Collingwood „Az új Leviatán” című műve Thomas Hobbes klasszikus politikai elméletének aktualizálása, amely az emberi természet, a társadalom és a civilizáció aprólékos vizsgálatán keresztül foglalkozik a kortárs politikai kérdésekkel. Collingwood prózája magával ragadó és átgondolt, mély elmélkedésre ösztönöz a hatalom és a kormányzás dinamikájáról, bár a tartalom összetettsége kihívást jelenthet egyes olvasók számára.

A könyv mélyreható elemzéseket kínál a történelemről, a társadalomról és az emberi viselkedésről, kihívás elé állítva az olvasót, hogy újragondolja a politika és a civilizáció természetét. A strukturált, számozott bekezdések elősegítik az áttekinthetőséget és a rendszerezést, így Collingwood szigorú gondolatai a tudományos mélység ellenére is hozzáférhetővé válnak. Az olvasók különösen meggyőzőnek találják az uralkodók és az uraltak közötti kapcsolatra vonatkozó meglátásait, amelyek a kortárs politikai kérdésekre is relevánsan alkalmazhatók.

Sok olvasó első olvasásra sűrűnek és nehezen érthetőnek találhatja a könyvet, amely a teljes megértéshez többszöri olvasást igényel. Egyes fogalmak leegyszerűsítőnek tűnhetnek, vagy nézeteltérést válthatnak ki, különösen a demokrácia és az arisztokrácia meghatározását illetően. Jelentős mennyiségű a szöveg, ami a tudományos íráshoz nem szokott olvasók számára túlterhelőnek vagy bonyolultnak tűnhet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The New Leviathan; Or, Man, Society, Civilization and Barbarism

Könyv tartalma:

2014 Az 1942-es kiadás újranyomása. Az eredeti kiadás pontos fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.

R. G. Collingwood (1889-1943) brit filozófus és gyakorló régész volt, aki leginkább esztétikai és történelemfilozófiai munkásságáról ismert.

Az eredetileg 1942-ben, néhány hónappal a szerző halála előtt megjelent "Az új Leviatán" című könyvet R. G.

Collingwood a történelemfilozófiai életművének befejezése helyett inkább megírta. A második világháborúra és arra a fenyegetésre reagált, amelyet a nácizmus és a fasizmus jelentett a civilizációra nézve. A könyv sokéves erkölcsfilozófiai és politikai filozófiai munkájára támaszkodik, és megkísérli megállapítani a tudat, a társadalom, a civilizáció és a barbárság szintjei közötti sokrétű és összetett összefüggéseket.

Collingwood amellett érvel, hogy a hagyományos társadalmi szerződéselmélet nem tudott számot adni a nem-társadalmi közösség folyamatos létezéséről és annak a társadalmi közösséghez való viszonyáról a politikai testben. Az etikán belüli azon tendenciát is kritizálja, hogy összekeverik a jogot és a kötelességet.