Értékelés:
A kritikák különböző véleményeket fogalmaznak meg Victor Hugo műveiről, különösen a „L'HOMME QUI RIT”-ről és a „LES MISERABLES”-ről. A hosszúságukkal és elkalandozásukkal kapcsolatos kritikák ellenére sok olvasót Hugo fantáziadús stílusa és gazdag cselekménye ragadja magával. Elismerik, hogy Hugo nem szokványos író, akinek művei talán nem mindenkinek tetszenek, de egyedülálló irodalmi élményt nyújtanak.
Előnyök:Az olvasók nagyra értékelik Hugo fantáziadús történetmesélését és a lebilincselő, sokrétű cselekményeket, amelyek empátiát ébresztenek a szereplők iránt. A könyveket kényszeresen olvasmányosnak írják le, a stílusuk pedig a hosszúságuk ellenére is magával ragadja az olvasót.
Hátrányok:A kritikusok Hugo írásait bombasztikusnak és elkalandozónak tartják, jelezve, hogy művei túl hosszúak és nem eléggé szigorúak. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint nem mindenki fogja értékelni a stílusát, és nem mindenki ismeri el „nagy művészetnek”, és néhány elismert irodalmár valószínűleg elutasítja a megközelítését.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Laughing Man
Ursus ember volt, Homo farkas: az előbbi egy vándorló lovas, az utóbbi hűséges társa. Gwynplaine-t csecsemőként elrabolták, és kegyetlenül megcsonkították, hogy az arca egy bohóc állandó mosolyát mutassa.
Néhány évvel később elrablói elhagyják, Gwynplaine egy vak kislányt ment meg anyja megfagyott holttestétől egy bitófa tövében. Az idő telik, és a Dea névre keresztelt kislány megszereti Gwynplaine-t. Mivel vak, a lány nem tud a torzulásáról, de abból, hogy ujjaival végigsimít az arcán, azt feltételezi, hogy mindig boldog.
Ursus és Homo találkozik Gwynplaine-nel és Deával, és beutazzák Angliát, ahol vásárokban lépnek fel.
Néhány viszontagság után Gwynplaine-t meglepő módon Anna királynő udvarába hívják, ahol kiderül, hogy valójában ő a meggyilkolt Lord Linnaeus Clancharlie, Corleone márki eltűnt örököse. Ennek megfelelően angol nemesnek állítják be, de amikor a Lordok Házában felszólal, kigúnyolják bohókás arcvonásai miatt.
Lemond a nemesi címről, és csatlakozik társaihoz, akik elhatározzák, hogy örökre elhagyják Angliát. Az út során, miközben Ursus alszik, Dea feltárja Gwynplaine előtt az iránta érzett titkos szenvedélyét, majd meghal. Gwynplaine megfojtja magát.
Victor Hugo s gótikus meséje számos színdarab, film (az első 1909-ben), regény és novella ihletője volt. James Hogarth köztisztviselői karrierje után sokoldalú és pontos fordító hírnevet szerzett magának. Fordításai útikönyveket, régészeti szövegeket és regényeket foglalnak magukban.
2002-ben Victor Hugo s Travailleurs de la Mer angol fordításáért elnyerte a Francia-Amerikai Alapítvány fordítói díját. 2006-ban halt meg.".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)