A Passage to India

Olvasói vélemények

E. M. Forster Indiai átkelés című regényét a 20. század egyik jelentős regényének tartják, amely India brit megszállása idején a faji, kulturális összeütközés és az imperializmus témáit járja körül. Míg egyes olvasók értékelik a bonyolult jellemfejlődést és a gyarmatosításról szóló éleslátó kommentárját, mások lassúnak és nehezen befogadhatónak találják, különösen ami a részletes prózát és az olykor vékony cselekményt illeti.

Az olvasók dicsérik a könyvet a jól megrajzolt karakterek, a gazdag képi világ, valamint az olyan összetett témák feltárása miatt, mint a kulturális félreértések és a gyarmatosítás hatása. Sokan szépnek és elgondolkodtatónak találják az írást, amely a faji és baráti témákat emeli ki a társadalmi megosztottság közepette. Olyan remekműnek tartják, amelyet érdemes elolvasni, és amely mély elmélkedésre késztet.

A kritikusok a lassú tempót és a túlságosan részletes prózát említik az élvezet akadályaként, egyesek szerint a cselekmény vékony, a karakterek pedig kissé karikatúraszerűek. Panaszkodnak arra is, hogy egyes kiadások rosszul vannak formázva, ami megnehezíti az olvasást. Összességében egyes olvasóknak nehézséget okoz Forster viktoriánus stílusa, amelyet nehézkesnek és nem magával ragadónak tartanak.

(530 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Forster az angol Adela Quested és az indiai Dr. Aziz történetén keresztül összekapcsolja a személyes kapcsolatokat a gyarmatosítás politikájával, valamint azzal a kérdéssel, hogy mi történt vagy mi nem történt közöttük a Marabar-barlangokban.

Forster 1959-től haláláig a Cambridge-i Humanisták elnöke volt, 1963-tól haláláig pedig a Brit Humanista Szövetség tanácsadó testületének tagja. Humanista nézetei állnak művei középpontjában, amelyek gyakran a személyes kapcsolatok keresését ábrázolják a korabeli társadalom korlátai ellenére. Humanista attitűdjét a What I Believe című nem fikciós esszéje fejezi ki (amelyet két másik humanista esszével - és Nicolas Walter bevezetőjével és jegyzeteivel - What I Believe, and other essays címmel a G. W. Foote & Co. világi humanista kiadó 1999-ben újranyomott).

Forster két legismertebb műve, az Egy út Indiába és a Howards End az osztálykülönbségek kibékíthetetlenségét vizsgálja. Az Egy szoba kilátással azt is megmutatja, hogy az illem és az osztály kérdései hogyan nehezítik meg az emberi kapcsolatokat. A regény a legszélesebb körben olvasott és legkönnyebben hozzáférhető műve, amely még jóval eredeti megjelenése után is népszerű maradt. Maurice című posztumusz regénye az osztályok közötti megbékélés lehetőségét vizsgálja, mint a homoszexuális kapcsolat egyik aspektusát.

A szexualitás egy másik kulcsfontosságú téma Forster műveiben. Egyes kritikusok azt állítják, hogy írói pályafutása során általános elmozdulás figyelhető meg a heteroszexuális szerelemtől a homoszexuális szerelem felé. A Maurice előszavában leírja a homoszexualitásával való küzdelmét, míg több novelláskötetében is hasonló kérdéseket boncolgatott. Forster kifejezetten homoszexuális írásai, a Maurice című regény és a The Life to Come című novellagyűjtemény nem sokkal a halála után jelentek meg.

Forster arról híres, hogy regényeiben a szimbolizmust mint technikát használja, és kritizálták (például barátja, Roger Fry) a miszticizmushoz való ragaszkodásáért. Szimbolizmusának egyik példája a Howards Endben található wych szilfa. Az említett regényben Mrs. Wilcox és az Egy út Indiába című regényben Mrs. Moore karakterei misztikus kapcsolatban állnak a múlttal, és feltűnő képességük van arra, hogy kapcsolatot teremtsenek a saját köreiken kívüli emberekkel.