Értékelés:
Az Átkelés Indiába a brit Raj idején zajló kulturális összecsapások komplex feltárása, amely a faji, baráti és a kulturális határokat áthidaló kommunikáció küzdelmeire összpontosít. Forster részletes karakterfejlődése és gazdag prózája mélységet ad a történetnek, bár néhány olvasó lassúnak találta a tempót és időnként zavarosnak az elbeszélést.
Előnyök:A könyvet elgondolkodtató témái, jól megrajzolt karakterei és gazdag írásmódja miatt dicsérik. Az olvasók nagyra értékelik a gyarmatosítás, a kulturális félreértések és a fajok közötti barátság bonyolultságának feltárását. Sokan megjegyezték humorát és irodalmi minőségét, a 20. századi irodalom jelentős művének és olvasásra érdemes remekműnek tartják.
Hátrányok:A kritikusok rámutattak a tempóval kapcsolatos problémákra, lassúnak vagy időnként unalmasnak találták a könyvet. Néhányan úgy vélték, hogy Forster írása túlságosan is virágzó, vagy hogy az elbeszélésből hiányzik a cselekmény, ami időnként zavart okoz. Emellett kritika érte egyes karakterek karikatúrának tűnő megjelenítését, valamint a könyvben a hindu és muszlim nézőpontok kezelését.
(530 olvasói vélemény alapján)
A Passage to India
Termék leírása
Az Egy út Indiába (1924) E. M. Forster angol író regénye. Az Egy út Indiába a brit Raj elleni indiai függetlenségi mozgalom fellendülése idején írt művet a huszadik századi angol irodalom egyik legnagyobb regényének tartják. A regény a posztkoloniális teoretikusok és az irodalomkritikusok számára is fontos mű, mivel benne rejlik az orientalizmus, valamint a faj, a nemek és az imperializmus kezelése.
A regény egy fiatal brit tanárnő, Adela Quested és barátnője, Mrs. Moore Indiába érkezésével kezdődik. Amikor Adela ellátogat egy mecsetbe, Dr. Aziz, egy fiatal muszlim orvos szólítja meg, aki megszólítja, mielőtt észrevenné, hogy tiszteli és megérti a helyi szokásokat. A helyi adószedő által szervezett partin, aki kíváncsiságból meghívott egy csoport indiait, Fielding, a főiskola igazgatója meghívja Dr. Azizt egy teapartira Adelával és Mrs. Moore-ral. Ott azt tervezik, hogy meglátogatják a Marabar-barlangokat, de Ronny Heaslop megzavarja őket, aki eljegyzi Adelát. Amikor elérkezik az utazás napja, csak Adela és Mrs. Moore tudnak elutazni, és Dr. Aziz egyedül kíséri el őket. A barlangoknál Adela megijed egy furcsa visszhangtól, és megbotlik, mielőtt meggyőzi magát, hogy Dr. Aziz bántalmazta őt. Az ezt követő per faji alapon osztja meg a fiktív Chandrapore városát, és felfedi az előítéleteket és feszültségeket, amelyek a Brit Raj idején uralták az életet. Az Egy út Indiába a romantika, a barátság, a faj és a szokások témáit járja körül, miközben kritikával illeti India brit meghódítását és megvilágítja az indiai függetlenségi mozgalom felemelkedését.
E. M. Forster Egy út Indiába című művének gyönyörűen megtervezett borítóval és professzionális gépelt kézirattal ellátott kiadása az angol irodalom klasszikusa, a modern olvasók számára újragondolva.
A hátsó borítóról
Dr. Aziz, a Raj alatt élő indiai muszlim, összebarátkozik egy csapat fiatal brit férfival és nővel. Amikor elviszi Adelát és Mrs. Moore-t a Marabar-barlangokhoz, egy hamis vád és az azt követő per azzal fenyeget, hogy tönkreteszi az életét. Az Átkelés Indiába E. M. Forster regénye.
A szerzőről
E. M. Forster (1879-1970) angol regényíró. Londonban született angol-ír anya és walesi apa gyermekeként. 1883-ban, apja tuberkulózisban bekövetkezett halála után édesanyjával a vidéki Hertfordshire-ben lévő Rooks Nestbe, egy vidéki házba költözött. Nagynénjétől jelentős örökséget kapott, amely lehetővé tette számára, hogy tanulmányait folytassa és hivatásos íróként támogassa magát. Forster 1897 és 1901 között a cambridge-i King's College-ba járt, ahol sok olyan emberrel találkozott, akik később a legendás Bloomsbury Csoportot alkották, olyan írókkal és értelmiségiekkel, mint Virginia Woolf, Lytton Strachey és John Maynard Keynes. Forster meleg férfiként élete nagy részében édesanyjával élt a Surrey állambeli Weybridge-ben, ahol megírta az Egy szoba kilátással, a Howards End és az Egy út Indiába című regényeket. Az irodalmi Nobel-díjra tizenhatszor jelölték, de nem nyert, Forster ma már a huszadik századi angol szépirodalom egyik legfontosabb írójaként ismert, és az angol életről alkotott egyedi látásmódja, valamint az osztályok közötti egyenlőtlenségek erőteljes kritikája miatt emlékeznek rá.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)