Értékelés:
Hays úr könyvét nagyra értékelik az Ó- és Újszövetség közötti kapcsolat mélyreható teológiai feltárása miatt, különös tekintettel az evangéliumok megértésére a héber írások szemszögéből. Az olvasók elismerően nyilatkoznak az érvek világosságáról, a tudományos kiválóságról és a szövegben nyújtott gazdag meglátásokról, bár egyesek bizonyos fogalmakat kihívásnak találnak előzetes bibliatudományi ismeretek nélkül.
Előnyök:A könyv jól megírt és világosan bemutatja érveit. Egyedülálló, tudományos vizsgálatot kínál arról, hogy az evangéliumok hogyan integrálják és értelmezik az ószövetségi szentírásokat. Számos recenzens kiemeli a meglátások mélységét, a magával ragadó nyelvezetet és a szerző teológiai szakértelmét. A könyvet a szentírást komolyan tanulmányozók számára alapvető forrásnak tekintik, és tudományos alapossága, valamint a bibliai szövegek közötti értékes összefüggések miatt ajánlják.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyzi, hogy a könyv kihívást jelenthet azok számára, akik nem rendelkeznek erős bibliatudományi háttérrel, mivel időnként fordítás nélküli görög nyelvet használ, és összetett értelmezésekkel foglalkozik. Néhányan javításokat javasoltak, például a tudományos folyóiratok rövidítéseihez magyarázatot fűznének a végjegyzetekben, hogy megkönnyítsék a megértést.
(32 olvasói vélemény alapján)
Echoes of Scripture in the Gospels
Az Újszövetség üzenetének középpontjában az az állítás áll, hogy Jézus életének, halálának és feltámadásának eseményei a Szentírás szerint történtek. Mind a négy kanonikus evangélium kijelenti, hogy a Tóra, a próféták és a zsoltárok titokzatos módon előre jelzik Jézust. A negyedik evangélium szerzője tömören fogalmazza meg ezt az állítást: Jézus az elbeszélésében kijelenti: Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, mert ő írt rólam (János 5:46). A modern történeti kritika azonban jellemzően úgy ítéli meg, hogy az Újszövetség krisztológiai olvasata Izrael Szentírásának félreértelmezi a szövegek eredeti értelmét; ez az ítélet alapvető kérdések felvetésére kényszerít: Miért olvassák az evangéliumírók ilyen meglepő módon a Szentírást? Érthetőek-e olvasataik a Szentírás koherens vagy meggyőző értelmezéseiként? A keresztény hit megköveteli-e valaki más szent szövegeinek törvénytelen ellopását?
A Szentírás visszhangja az evangéliumokban választ ad ezekre a kérdésekre. Richard B. Hays bemutatja, hogy a négy evangéliumíró milyen drámaian különböző módon értelmezte Izrael Szentírását, és feltárja, hogy olvasatuk éppúgy kiegészítette egymást, mint amilyen hűséges volt. A Pál leveleiben a Szentírás visszhangjai című könyv régóta várt folytatásában Hays rávilágít az evangélista írók sajátos hermeneutikai megközelítéseinek teológiai következményeire, és felteszi a kérdést, hogy mit jelenthet a mai olvasók számára, ha megpróbálják a Szentírást az evangélisták szemével olvasni. Hays különösen alaposan leírja az evangélisták figurális olvasási gyakorlatát -- egy képzeletbeli és visszatekintő mozdulatot, amely narratív folytonosságot és teljességet teremt. Megmutatja, hogy az egyes evangéliumok hogyan használják művészi módon a szentírási visszhangokat Izrael történetének újranarrálására, annak bizonyítására, hogy Jézus Izrael Istenének megtestesítője, és arra, hogy az egyházat arra ösztönözzék, hogy hivatását a pogány világgal való kapcsolatfelvételre használja fel.
Hays bemutatja, hogy az evangélisták hogyan hívják az olvasókat a képzeletbeli megtérésre. Az evangélisták a szentírási visszhang használatával arra intik az olvasókat, hogy higgyenek a rendkívüliben: hogy Jézus Izrael Messiása volt, hogy Jézus Izrael Istene, és hogy a mai hívők még mindig küldetésben vannak. Az evangélisták Hays szerint a szentírás-érzékünket edzik, arra hívják az olvasókat, hogy jobb szentírási emberekké váljanak azáltal, hogy jobb szentírási költőkké válnak.
