Olvasói vélemények
Összegzés:David Tod Roy „Chin P'ing Mei” című fordításáról szóló kritikák kiemelik az eredeti kínai szöveghez való hűséget, a lebilincselő stílust és a fordítás tisztaságát. Az olvasók nagyra értékelik a kommentárokat, a jellemfejlődést és a humort, emellett néhány kritikát is megfogalmaznak a kötés minőségével, valamint a fordító nyelvi és erkölcsi szempontok modernizálására vonatkozó döntéseivel kapcsolatban. Összességében a fordítás kedvező fogadtatásban részesül, bár néhány recenzens aggodalmát fejezi ki bizonyos kulturális árnyalatok kezelése miatt.
Előnyök:⬤ Hű fordítás, amely megragadja az eredeti szöveg lényegét.
⬤ Magával ragadó és humoros írói stílus, amely közérthetővé teszi a művet.
⬤ Alapos bevezetés és kommentár, amely friss betekintést nyújt.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és érdekes cselekmény, amely bepillantást enged a 16. századi kínai társadalomba.
⬤ Könnyen olvasható a modern közönség számára.
Hátrányok:⬤ Rossz kötésminőség, ami a lapok kihullásához vezet.
⬤ A Wade Giles átírás használata, amelyet egyesek zavarónak találnak a modernebb rendszerekhez, például a Pinyinhez képest.
⬤ Egyes kritikusok kritizálják a fordító modern erkölcsi szemléletét és a köznyelvi nyelv használatát, mivel úgy érzik, hogy ez elvonatkoztat az eredeti szándéktól.
⬤ A könyv a nagyszámú írásjegyek miatt bonyolult és túlterhelő lehet.
(24 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Plum in the Golden Vase Or, Chin P'Ing Mei, Volume One: The Gathering
Könyv tartalma:
A klasszikus kínai regény ünnepelt fordításának első kötete
Ez az első kötet David Roy ünnepelt fordítása a kínai irodalom egyik leghíresebb és legfontosabb regényének. A Szilva az aranyvázában, avagy Csin P'ing Mei egy névtelen XVI. századi mű, amely Hszi-men Cs'ing, egy korrupt, felfelé törő kereskedő családi életére összpontosít egy vidéki városban, aki hat feleségből és ágyasból álló háremet tart fenn. A regény, amely elsősorban erotikus realizmusáról ismert, egyben mérföldkő az elbeszélő művészet fejlődésében - nemcsak sajátosan kínai szempontból, hanem világtörténelmi kontextusban is.
A Genji meséje (1010) és a Don Quijote (1615) kivételével a világirodalomban nincs hasonlóan kifinomult prózai mű. Bár a kínai elbeszélés történetében betöltött jelentőségét már régóta elismerik, a szerző technikai virtuozitása, amely inkább emlékeztet a Bleak House Dickensére, az Ulysses Joyce-ra vagy a Lolita Nabokovjára, mint bármi másra a korábbi kínai szépirodalmi hagyományból, még nem kapott megfelelő elismerést. Ennek részben az az oka, hogy a létező európai fordítások mindegyike vagy rövidített, vagy a szöveg egy rosszabb átdolgozásán alapul. Ez a fordítás és a hozzá tartozó jegyzet célja, hogy az eredeti minden retorikai vonását a leghitelesebb formában, hűen ábrázolja és megvilágítsa, és ezáltal lehetővé tegye a nyugati olvasó számára, hogy ezt a kínai remekművet valódi értékén értékelje.
