Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv mélyrehatóan vizsgálja a szólásszabadsággal kapcsolatos összetett kérdéseket, különösen az amerikai nácikat érintő ellentmondásos történelmi esemény összefüggésében. Rávilágít az első alkotmánymódosításhoz fűződő jogok védelme és a gyűlöletkeltő ideológiák által felvetett erkölcsi dilemmák közötti feszültségekre.
Előnyök:Jól megírt és informatív, hatékonyan magyarázza el a szólásszabadság összetett kérdéseit, releváns a jelenlegi politikai légkörben, megindító és magával ragadó elbeszélés, új betekintést nyújt a történelmi eseményekbe.
Hátrányok:Egyes részek a jogi és történelmi kontextust nem ismerő olvasók számára kevésbé hozzáférhetők, és a könyv témája miatt erős érzelmi reakciókat válthat ki.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
When the Nazis Came to Skokie: Freedom for the Speech We Hate
Könyv tartalma:
Chicago külvárosában, Skokie-ban az 1970-es évek végén minden hatodik zsidó lakos közül egy volt a holokauszt túlélője - vagy közvetlen rokona -. A terror áldozatai azzal a várakozással telepedtek át Amerikába, hogy békés, üldöztetéstől mentes életet élhetnek. De a biztonságos menedékük összetört, amikor 1977-ben egy neonáci csoport bejelentette, hogy fel akar vonulni a városban. Philippa Strum drámai elbeszélése a skokie-i eseményekről (és a bíróságokról) megmutatja, miért váltott ki az ügy olyan hatalmas vitát, és miért kérdőjelezte meg az Első Kiegészítés értékeinek megértését és az azok iránti elkötelezettségünket.
A vita egyértelmű volt: az amerikai nácik a szólásszabadság jogát követelték, míg zsidó "célpontjaik" a megfélemlítés nélküli élethez való jogot. A városnak, arra hivatkozva, hogy a felvonulás sérti polgárai érzékenységét és erőszakot vált ki, sikerült bírósági végzést elérnie a felvonulók ellen. Válaszul az American Civil Liberties Union átvette az ügyet, és sikeresen megvédte a nácik szólásszabadsághoz való jogát.
A Skokie-ügyben minden eleme megvolt egy nehéz ügynek: az abszolútumok ütközése, a szólás előzetes korlátozása és a felhevült közhangulat. Strum az ügy újrateremtése során részletesen bemutatja és elemzi a jogi eljárást, valamint a főszereplőkről készített, finoman megrajzolt portrékat: Frank Collin, az Amerikai Nemzeti Szocialista Párt vezetője, aki egy zsidó holokauszt-túlélő fia; Sol Goldstein, Skokie közösségi vezetője, aki holokauszt-túlélőként ellentüntetést tervezett a nácik ellen; Albert Smith, Skokie polgármestere, aki csak a polgárait akarta megvédeni; és David Goldberger, az ACLU ügyvédje, aki abban az ironikus helyzetben volt, hogy zsidóként a nácik jogait védte zsidó társaival szemben. Bár az ACLU megnyerte az ügyet, ez a győzelem sokba került - 30 000 tagja lépett ki a szervezetből. És végül, ironikus módon, a nácik soha nem vonultak fel Skokie-ban.
Strum könyve erőteljes érveléssel mutatja be, hogy a szólásszabadságot akkor is meg kell védeni, ha a védelem kedvezményezettjei távolról sem csodálatra méltó személyek. A könyv alkotmányos és erkölcsi kérdéseket vet fel, amelyek kritikusak a szólásszabadság megértése szempontjából, és fontos tanulságokat hordoz az egyetemi kampuszokon folyó gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jelenlegi viták számára, arra ösztönözve az olvasókat, hogy alaposabban gondolkodjanak el azon, hogy mit is jelent valójában az Első Alkotmánymódosítás.
