Olvasói vélemények
Összegzés:A „Brandeis a demokráciáról” című könyv Louis Brandeis gondolatait és írásait mutatja be, akit az egyéni szabadságjogok bajnokaként, korát megelőző, látnoki gondolkodóként és a munkásosztály szószólójaként ábrázol. Olyan írásokat tartalmaz, amelyek a demokrácia, a szólásszabadság és a folyamatos oktatás fontosságát hangsúlyozzák. Innovatív jogi megközelítései és maradandó gondolatai révén Brandeis a modern demokráciára és a polgári jogokra gyakorolt mélyreható hatásaként mutatkozik be.
Előnyök:A könyv jól megírt, informatív és közérthető, világos betekintést nyújt Brandeis életébe és filozófiájába. Az olvasók nagyra értékelik Brandeisnek az egyéni szabadságjogok, a munkavállalói jogok és a folyamatos oktatás szükségessége melletti kiállását. Kiemeli a jogi gondolkodáshoz való úttörő hozzájárulását, beleértve a Brandeis Briefet, amely bevezette az empirikus bizonyítékok fontosságát a jogi érvelésben. A könyv olyan jelentős véleményeket tartalmaz, mint például a „Whitney kontra Kalifornia” ügyben hozott egybehangzó véleménye, amely tükrözi a szólásszabadság és a nyílt párbeszéd erejébe vetett hitét.
Hátrányok:Néhány olvasó Brandeis nyelvezetét néhol kissé áthatolhatatlannak találja, ami akadályozhatja a megértést. Ráadásul azok, akik nem ismerik az írásait, nem biztos, hogy fel tudják mérni, hogy a könyv átfogó gyűjteménye-e a munkásságának. Vannak olyan megjegyzések is az eltérő nézetekről, amelyek nem minden olvasóval találnak visszhangra, különösen azokkal, akik profitorientáltak vagy erős szakszervezetekhez csatlakoznak.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Brandeis on Democracy
Könyv tartalma:
Philippa Strum, Louis Brandeis legnagyobb szaktekintélye most először gyűjt egy kiváló válogatást Louis Brandeis legprovokatívabb és legmélyebb írásaiból. Ez a könyv, amely egyfajta "hordozható Brandeis", tömör és olvasmányos útmutatót nyújt egy igazán nagy amerikai gondolkodásához.
Brandeis, a huszadik század elejének Ralph Nadere, a "nép ügyvédjeként" volt ismert a nyilvánosság érdekében folytatott folyamatos keresztes hadjáratai miatt. Felszólalt polgári csoportok és törvényhozó testületek előtt, cikkeket írt népszerű magazinok számára, az ipari demokráciáról szóló elképzeléseit ügyvédként benyújtott beadványaiban, majd később a Legfelsőbb Bíróság bírájaként (1916-1938) írt véleményeiben fogalmazta meg, és tanácsokat adott Woodrow Wilson és Franklin Roosevelt elnököknek.
A problémák, amelyekkel Brandeis szembesült, és az általa megfogalmazott válaszok akár a mai újságokból is kikerülhettek volna: a kormányzati korrupció, a többségi uralom és a kisebbségi jogok közötti konfliktusok, a szólásszabadság és a magánélethez való jog korlátozására irányuló mozgalmak, a nemek közötti egyenlőség, az oktatás fontossága, a szegénység okai és lehetséges megoldásai, a túlzott politikai vagy vállalati hatalom társadalmi költségei, az ügyvédek és a nyilvánosság közötti kényelmetlen kapcsolat, hatékonyság és igazságosság a munkahelyeken, a szövetségi hatalom és az államok autonómiája közötti feszültség, valamint a polgárok felelőssége a közösségük iránt.
Brandeis minden törekvésében hangsúlyozta mind a politikai, mind a gazdasági demokráciát, az állampolgári részvételt, valamint a jogok és a kötelezettségek közötti egyensúlyt. Az amerikai cionista mozgalom vezetőjeként 1914-től az 1930-as évekig egy demokratikus, Jefferson elvein alapuló palesztinai zsidó hazáról álmodott. És az Egyesült Államokban a vállalati trösztök elleni kampányában is az alapító atyák hasonló visszhangjai voltak.
A Brandeis beszédeiből, családtagjainak és kollégáinak írt leveleiből, újságinterjúiból, cikkeiből és bírósági véleményeiből válogatva megismerhetjük Brandeis zsenialitásának lényegét, és megismerhetjük eszméinek széles skáláját és jelentőségét a mai Amerika számára.
