Olvasói vélemények
Összegzés:Az „Utolsó szó a szólásszabadságról” című könyv Anita Whitney és Louis Brandeis bíró összefonódó történetét tárja fel a Whitney kontra Kalifornia ügyben hozott mérföldkőnek számító ügy összefüggésében. Kiemeli a szólásszabadság iránti elkötelezettségüket és az elnyomás elleni küzdelmüket a vörös riadalom idején. A szerző, Philippa Strum részletes és lebilincselő elbeszélést nyújt, amely az Első Alkotmánymódosítás és a jogtörténet iránt érdeklődő olvasók számára is vonzó.
Előnyök:A könyv jól megírt és rendkívül olvasmányos, így az összetett jogtörténet is érthetővé válik. Az olvasók értékelik Anita Whitney és Louis Brandeis alapos bemutatását, valamint a vörös riadalom történelmi összefüggéseit. Különösen dicséretes Brandeisnek a szólásszabadságról és annak a demokráciában betöltött jelentőségéről alkotott változó nézeteinek elemzése. Jelentős hozzájárulás az első alkotmánymódosításhoz fűződő jogok megértéséhez.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a jogi részletek és az esetjog elemzése sűrű vagy nehezen követhető. Ráadásul a könyv a Legfelsőbb Bíróság Whitney ellen hozott ítéletével zárul, ami elégtelennek tűnhet azok számára, akik kedvezőbb eredményt reméltek az ügyében.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Speaking Freely: Whitney V. California and American Speech Law
Könyv tartalma:
Anita Whitney a gazdagság és a kiváltságok gyermeke volt, aki a huszadik század elején hangos baloldali lett, támogatta a radikális munkáscsoportokat, például a Wobblies-t, és segített megszervezni a Kommunista Munkáspártot. 1919-ben letartóztatták és megvádolták, hogy megsértette a nemrég elfogadott kaliforniai törvényeket, amelyek tiltottak minden olyan beszédet vagy tevékenységet, amelynek célja az amerikai politikai és gazdasági rendszer megváltoztatása volt. A Whitney elítélése nyomán indult legfelsőbb bírósági per története, amelyet ez a könyv teljes egészében elmesél, egyben annak története is, hogyan jutottak el az amerikaiak a világ legliberálisabb beszédtörvényeihez.
Philippa Strum, a neves jogtudós világos és lebilincselő nyelven követi nyomon a Mayflower-zarándokok leszármazottja, Whitney, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Louis D. Brandeis, a bevándorlók zseniális fia, a huszadik század elejének nyüzsgő bevándorlónegyedei és baloldali munkáspolitikája, valamint a Harvard jogi karának néhány professzora által az első világháború idején bevezetett szóláskorlátozásokból levont tanulságokat. Bár a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta Whitney elítélését, Brandeis bíró véleményében - amelyhez Oliver Wendell Holmes, Jr. bíró is csatlakozott - döntő változást hozott abban, ahogyan a Bíróság az első alkotmánymódosításban a szólásszabadság védelmét értelmezte. A Speaking Freely beavat minket e drámai változás mögötti vitákba, ahogy Holmes, Brandeis, Learned Hand bíró, valamint Zechariah Chafee és Felix Frankfurter, a Harvard jogi professzorai vitatkoznak az Első Kiegészítés hatályáról és a szólásszabadság fontos szerepéről a demokratikus társadalomban. Brandeis� véleményében ezt a vitát a szólásszabadság értékének és az elnyomása által a demokráciának okozott károknak a kinyilvánításában látjuk, valamint a kormányzati ellenőrzéstől való mentesség fontosságáról szóló elmélkedésekben az alapítók és az Első Alkotmánymódosítás megfogalmazói számára.
A Speaking Freely a Whitney kontra Kalifornia ügyön és annak örökségén keresztül mutatja be, hogy a beszédhez való amerikai hozzáállás, amely minden más országétól eltér, hogyan tükrözi a nemzet egyedülálló történelmét. A könyv, amely nem kevesebb, mint egy alapkönyv az amerikai szólásszabadság történetéről, kijózanító és időszerű tanulsággal szolgál, mivel a félelem ismét felveti az elnyomás kísértetét.
