Az Enchiridion

Olvasói vélemények

Epiktétosz Enchiridionját dicsérik a sztoikus filozófia éleslátása és gyakorlatiassága miatt, amely segít az olvasóknak abban, hogy arra összpontosítsanak, ami a hatalmukban áll, és elfogadják, ami nem. A könyv tömör és közérthető, megkönnyítve a sztoicizmus megértését és alkalmazását a mindennapi életben. Egyes fordításokból azonban hiányozhat a világosság és a mélység, és egyes nyomtatott kiadásokat kritizálnak méretük és formátumuk miatt.

⬤ A mindennapi életben alkalmazható gyakorlati bölcsességeket nyújt.
⬤ Tömör és egyszerű, lehetővé téve a sztoicizmus gyors megértését.
⬤ Világos útmutatást nyújt a megkülönböztetéshez aközött, hogy mi áll az ember ellenőrzése alatt, és mi nem.
⬤ Sok olvasó úgy találja, hogy inspiráló és életmódváltó, fokozza az erény és a jellem tematikus megértését.
⬤ A sztoicizmus újonnan érkezőknek és tapasztalt gyakorlóinak egyaránt erősen ajánlott.

⬤ Egyes fordítások nehezen követhetők vagy hiányoznak a kiegészítő információk.
⬤ Egyes nyomtatott kiadásokat kritizálták, mert terjedelmesek és kényelmetlenül hordozhatók.
⬤ Nem mindenki számára alkalmas, különösen azok számára, akik inkább önsegítő könyvet keresnek, mint filozófiai szöveget.
⬤ Néhány digitális kiadásban elgépelési és formázási problémák.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a fordítás kizárólag modern angol nyelven készült, ellentétben a középangol nyelvvel kapcsolatos elvárásaikkal.

(64 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Enchiridion

Könyv tartalma:

Az Enchiridion vagy Epiktétosz kézikönyve a sztoikus etikai tanácsok rövid kézikönyve, amelyet Epiktétosz görög filozófus 2. századi tanítványa, Arrianus állított össze.

Bár a tartalom nagyrészt Epiktétosz Beszédeiből származik, nem a Beszédek összefoglalása, hanem inkább gyakorlati útmutatások gyűjteménye. A metafizikát mellőzve Arrianus a figyelmet Epiktétosznak a filozófiát a mindennapi életre alkalmazó munkásságára összpontosítja. Így a könyv olyan kézikönyv, amely megmutatja a szellemi szabadság és a boldogság elérésének útját minden körülmények között.

Az Enchiridion az ókori világban jól ismert volt, a középkorban pedig kifejezetten a görög nyelvű kolostorokban való használatra adaptálták. A 15.

században lefordították latinra, majd a könyvnyomtatás megjelenésével több európai nyelvre is. Népszerűségének csúcspontját a 17.

században érte el, párhuzamosan a neosztoicizmus mozgalmával.