Értékelés:
A könyvet nagyra értékelik kreativitása, mélysége és filozófiai szigora miatt. Badiou kritikája a kortárs relativizmussal szemben, valamint a matematikával, politikával és pszichológiával kapcsolatos témák feltárása sok olvasóhoz eljut. A mű kihívás elé állítja a hagyományos gondolkodási folyamatokat, és célja, hogy a véges fogalmaktól a végtelenig emelje a megértést. Néhány olvasó azonban ijesztőnek találja az összetett témákat, és a magas szintű filozófiai tartalmakkal való foglalkozás kihívása megterhelő lehet az ilyen vitákban kevésbé járatosak számára.
Előnyök:Rendkívül kreatív és jól megírt, a tudományágak széles skáláját lefedi, mély kritikát fogalmaz meg a relativizmussal szemben, logikus bizonyításokat nyújt, kihívást jelent a hagyományos gondolkodási mintákra, nyitott gondolkodásra és új ötletek felfedezésére ösztönöz.
Hátrányok:⬤ Az összetett témák ijesztőek lehetnek
⬤ a filozófiai diskurzusokban járatlan olvasók számára megterhelő lehet
⬤ az elemzés mélysége jelentős erőfeszítést igényel a megértéshez.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Immanence of Truths: Being and Event III
A Lét és esemény trilógia Alain Badiou egész életművének filozófiai alapja. Három nagy szövegből áll, amelyek egyfajta metafizikai saga-t alkotnak: Lét és esemény (1988). ), A világok logikája ( 2006) és végül Az igazságok immanenciája, amelyen 15 éve dolgozik.
Az új kötet megfordítja a Világok logikájában felvett perspektívát. Míg abban a könyvben Badiou azt látta jónak elemezni, hogy az igazságok, qua események, hogyan jelennek meg az őket eleve kizáró partikuláris világok perspektívájából, Az igazságok immanenciájában Badiou ehelyett azt kérdezi, hogy az igazságok betörése hogyan alakítja át azokat a világokat, amelyekben szükségszerűen létre kell jönniük.
A szabályszerűség és a folytonosság hangsúlyozása átadta helyét a szakadás és az újrakonfiguráció formalizálására tett - filozófiai erejében és következményeiben megkérdőjelezhetetlen - kísérletnek. A Lét és esemény trilógia egyedülálló és ambiciózus mű, amely megmutatja, hogy az igazságok egyszerre lehetnek kontextus-specifikusak és egyetemesek, szituációsak és örökkévalóak.
