Az irodalomelmélet és más kritikai írások

Olvasói vélemények

Soseki kritikai írások gyűjteménye, bár mély betekintést nyújt a kultúrába, az erkölcsbe és az esztétikába, nagyrészt kritikával illetik száraz és akadémikus hangvétele miatt. A kötet feltárja Soseki művészi etikáját és filozófiáját, amelyek irodalmi műveit alátámasztják, és olyan fontos témákat emel ki, mint a zsenialitás és a nacionalizmus.

Az írások jelentős betekintést nyújtanak a kultúrába, az erkölcsbe és a művészeti etikába. Olyan előrelátó gondolatokat tartalmaznak, amelyek rezonálnak a kortárs kérdésekre. Soseki kritikai szempontjai a zsenialitásról és a nacionalizmusról elgondolkodtatóak és aktuálisak.

A szöveget nagyon száraznak és akadémikusan szigorúnak írják le, ami potenciálisan akadályozza az elköteleződést. Az olvasók fárasztónak találhatják, mivel inkább sűrű elméleti tartalommal van tele, mint közérthető elbeszéléssel.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Theory of Literature and Other Critical Writings

Könyv tartalma:

Natsume Soseki (1867-1916) a huszadik század legjelentősebb japán regényírója volt, aki olyan nagy sikerű műveiről ismert, mint a Kokoro, a Sanshiro és a Macska vagyok. Karrierjét azonban irodalomelméletíróként és az angol irodalom tudósaként kezdte.

1907-ben adta ki Az irodalom elmélete című könyvét, amely figyelemre méltóan előremutató kísérlet arra, hogy megértsük, hogyan és miért olvasunk. A szöveg évtizedekkel megelőzi a formalizmus, a strukturalizmus, az olvasó-válasz elmélet és a posztkolonializmus gondolatait és fogalmait, valamint az irodalom kognitív megközelítéseit, amelyek csak mostanában nyernek teret. A kortárs pszichológia és szociológia legmodernebb megközelítéseit alkalmazva Soseki modellt alkotott az irodalom olvasásának tudatos élményének tanulmányozására, valamint elméletet arra vonatkozóan, hogy ez a folyamat hogyan változik az idők során és a kultúrák között.

Az Irodalomelmélet mellett ez a kötet egy későbbi előadás- és esszé-sorozatot is reprodukál, amelyben Soseki továbbfejlesztette elméleteit. Azzal, hogy Soseki kitartott amellett, hogy az irodalmi ízlés társadalmilag és történelmileg meghatározott, megkérdőjelezhette a nyugati kánon felsőbbrendűségét, és azzal, hogy elméletét tudományos ismeretekre alapozta, egyetemes érvényességet követelhetett.