Értékelés:
A „The Road to Disunion” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy alaposan megvizsgálja és részletesen elemzi a középkor előtti Délvidéket és azokat az összetett tényezőket, amelyek az amerikai polgárháborúhoz vezettek. Az olvasók nagyra értékelik a szerző lebilincselő stílusát, terjedelmes lábjegyzeteit, valamint a déli társadalom és politika éleslátó vizsgálatát. Egyes kritikák azonban rámutatnak arra, hogy a szerző nagy hangsúlyt fektet a rabszolgaságra mint az elszakadás egyetlen okára, miközben elhanyagolja az egyéb motivációkat. Megjegyzik, hogy az írásmód időnként sűrű és kihívó, ami az olvashatóság tekintetében vegyes tapasztalatokat eredményez.
Előnyök:⬤ Átfogó és lebilincselő története a kisiparoskor előtti Délnek.
⬤ Kiterjedt lábjegyzetek és hivatkozások, amelyek fokozzák az olvasás élményét.
⬤ Mély betekintést nyújt a déli társadalomba és a politikai megosztottságba.
⬤ Nagyon ajánlott az Egyesült Államok történelme, különösen a polgárháború iránt érdeklődőknek.
⬤ Sikeresen aktualizálja az általános feltételezéseket, és új perspektívákat kínál.
⬤ Túlhangsúlyozza a rabszolgaságot mint az elszakadás elsődleges okát, és nem tárgyalja kellőképpen az egyéb motivációkat.
⬤ Az írásmód egyes részei nehezen áttekinthetőnek tűnnek, a megértéshez többszöri olvasásra van szükség.
⬤ Hosszú elbeszélés, amely időnként ismétlődőnek tűnhet.
⬤ A történelmi személyek illusztrációinak vagy fotóinak hiánya megnehezíti a tények és a nevek összekapcsolását.
(41 olvasói vélemény alapján)
The Road to Disunion: Secessionists at Bay, 1776-1854: Volume I
A polgárháborút megelőző nyolc évtizedben a Dél messze nem a rabszolgaállamok monolitikus tömbje volt, hanem - William Freehling szavaival élve - "egy olyan buja, változatos világ, amely a mesemondók álma". Olyan világ volt ez, ahol a mély déli gyapotültetvényesek összecsaptak a dél-karolinai rizstermesztőkkel, ahol az északon uralkodó egalitárius szellem átszivárgott a határ menti államokba, ahol még ugyanazon állam egyes részei (például a tengerparti és a hegyvidéki Virginia) is keserűen megosztottak kulcsfontosságú kérdésekben. Ez volt Jefferson Davis, John C. Calhoun, Andrew Jackson és Thomas Jefferson, valamint Gullah Jack, Nat Turner és Frederick Douglass világa.
William Freehling történész most, a Délnek az egyesüléshez vezető útjáról szóló, régóta várt, monumentális tanulmányának első kötetében a dél előtti Dél 1776 és 1854 közötti időszakának átfogó politikai és társadalmi történetét mutatja be. Az elszakadáshoz vezető valamennyi drámai eseményt bemutatja: a Missouri-kompromisszumot, a semmisségi vitát, a Gag Rule-t ("a rabszolgasági vita Pearl Harborját"), Texas annexióját, az 1850-es kiegyezést és a Kansas-Nebraska-törvényt. Freehling élénken mesél minden egyes válságról, megvilágítja az összetett kérdéseket, és színes portrékat rajzol a főszereplőkről. Eközben feltárja, hogy a rabszolgaság milyen meglepő mértékben befolyásolta a nemzeti politikát 1850 előtt, és fontos újraértelmezéseket ad az amerikai republikanizmusról, a Jefferson-féle államjogokról, a jacksonista demokráciáról és az amerikai polgárháború okairól.
De Freehling minden zseniális rálátása ellenére a Secessionists at Bay alapvetően a háború előtti Dél gazdag társadalmi szövevényének története. Elvisz minket a régi Charlestonba, Natchezbe és Nashville-be, egy tipikus ültetvény nagy házába, és újból átérezzük a feszültségeket a rabszolgatartó és családja, a szegény fehérek és az ültetvényesek, a bevett Dél és az újabb Dél, és különösen a rabszolga és gazdája, "Cuffee" és "Massa" között. Freehling a régi Dél minden színében, kegyetlenségében és sokszínűségében eleveníti fel a régi Délt. Emlékezetes portré, amely minden bizonnyal az amerikai történelem e döntő korszakának kulcsfontosságú elemzése lesz.
