Being Singular Plural

Olvasói vélemények

A könyv Jean-Luc Nancy gondolatain keresztül mély filozófiai témákat boncolgat, amelyek középpontjában az „én”, a szerelem és a polgári társadalom természete áll. Jelentős kérdéseket vet fel a létezéssel kapcsolatban, hangsúlyozva az egyének összekapcsolódását és a létezés társadalmi dimenzióit. A szöveg a történeti filozófiára támaszkodik, és betekintést nyújt a modern etikai és politikai megfontolásokba.

Az olvasók értékelik Nancy árnyalt tárgyalását és mélyreható meglátásait a lét és a kapcsolatok természetéről. A pszichológia, a mitológia és az etika integrációját jelentősnek tartják, amely friss perspektívát nyújt a hagyományos filozófiához képest. Az írást alapvető fontosságúnak nyilvánítják Nancy filozófiájának megértéséhez, így értékes forrássá válik a politikaelméletet és metafizikát tanulmányozók számára.

Néhány recenzens megemlíti, hogy Nancy érveinek finomságait nehéz lehet megérteni gondos olvasás és újraolvasás nélkül, ami arra utal, hogy a könyv nem minden olvasó számára könnyen hozzáférhető. Emellett a témák összetettsége túlterhelheti azokat, akik nem járatosak a filozófiai vitákban.

(5 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ez a könyv, amelyet az egyik leginnovatívabb és legnagyobb kihívást jelentő kortárs gondolkodó írt, egy terjedelmes esszéből, amelyből a könyv a címét is kapta, és öt rövidebb esszéből áll, amelyek belsőleg kapcsolódnak a "Being Singular Plural" című íráshoz.

Nancy filozófiájának egyik legerősebb szála az a kísérlete, hogy a közösséget és magát a szociális eszmét olyan módon gondolja újra, amely ezeket az eszméket nem valamilyen egyéni szubjektumban vagy szubjektivitásban alapozza meg. A könyv alapvető érve, hogy a lét mindig "együttlét", hogy az "én" nem előzi meg a "mi"-t, hogy a létezés lényegében együttlét. Nancy ezt az "együttlétet" nem úgy gondolja, mint egy előre létező csoportba való kényelmes bezárkózást, hanem mint egymás kölcsönös elhagyását és egymásnak való kitettséget, amely az "én"-t és annak szabadságát egy olyan módban őrizné meg, amelyben a közösséget nem a "látványosság társadalmaként", hanem a hitelesség valamilyen formáján keresztül képzeljük el.

Az öt rövidebb esszé lenyűgözően fordítja le a "Being Singular Plural" filozófiai belátását a nemzeti szuverenitás, a háború és a technológia, az identitáspolitika, az Öbölháború és Szarajevó tragikus sorsának kifinomult megvitatására. Különösen az "Eulogia for the M l e" című esszé az identitásról és a hibridizmusról szóló briliáns vita, amely számos kortárs társadalmi problémával rezonál.

Miközben Nancy végigmegy központi témájának, a "lenni-vele"-nek a kifejtésén, számos más fontos kérdéssel is foglalkozik, többek között a "másik" és az "én" aktuális fogalmaival, amelyek a pszichoanalitikus, politikai és multikulturális koncepciók szempontjából relevánsak. Meglepően eredeti újraértelmezéseket kínál továbbá olyan jelentős filozófiai álláspontokról, mint Nietzsche "örök visszatérés" tana, Descartes "cogito"-ja, valamint a nyelv és a jelentés természete.