Értékelés:
A Jean-Yves Leloup által írt „Csendben lenni” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy értékes és éleslátó módon tárja fel a keresztény misztikus hagyományt, különös tekintettel az olyan szemlélődő imagyakorlatokra, mint a hesychasmus. Sok olvasó értékeli Leloup egyedi meglátásait és a könyvben bemutatott, a csend és az Istennel való kapcsolat mély témáit. Számos kritika azonban számos tipográfiai hibára és a könyv előadásmódjával kapcsolatos problémákra mutat rá, egyes kritikusok szerint a könyv zavaros, vagy nem felel meg a csendességről szóló könyvvel kapcsolatos elvárásaiknak.
Előnyök:Értékes meglátások a keresztény imáról és misztikáról, az Istennel való kapcsolatra összpontosít, csendre és szemlélődésre ösztönöz, bölcsességben és inspirációban gazdag, magával ragadó írói stílus, és erős alapvetést képez a heiszkasztikus hagyományról.
Hátrányok:Számos tipográfiai hibáról számoltak be, némi zavart keltett, hogy a könyv tartalma nem szigorúan a csendességről szól, és aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a szerző nem ortodox teológus.
(18 olvasói vélemény alapján)
A kereszténység több mint tizenöt évszázada gazdag és változatos tanítást ápol a csend és a belső nyugalom gyakorlásáról. Itt válaszokat találhatunk a belső békéért folytatott kortárs pszichológiai küzdelemre.
Jean-Yves Leloup e szemlélődő út friss és magával ragadó olvasmányában számos spirituális mester írásait vizsgálja az évszázadok során, különösen a sivatagi atyák, Evagrius negyedik századi szerzetes, Cassian Szent János és A zarándok útja névtelen XIX. századi szerzője írásait..
A Sínai és az Athos-hegyi kolostorok tapasztalataiból merítve, itt a művészetek lelki művészetének világos és gyakorlatias bemutatása olvasható: csendesség a belső fájdalommal és zűrzavarral szemben.
Ezek a spirituális gazdagságok, amelyeket a kereszténység ortodox hagyománya finomított és fejlesztett tovább, a buddhizmus, a hinduizmus és az iszlám szufizmus tanításában és gyakorlatában is felismerhetők.
Az egyik hagyomány alapvető igazsága a maga megfelelő formái és árnyalatai mellett más hagyományokban is megtalálható. Az emberiség legfejlettebb spirituális hagyományai távolról sem csökkentik az ima e heiszkasztikus módjának egyedi értékét, hanem megerősítik azt, mint az egyik nagy formát, amelyen keresztül az emberiség a Végtelen Valóság felölelése felé nyúl.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)