Bend in the River

Olvasói vélemények

V.S. Naipaul A Bend in the River című regénye a posztkoloniális Afrika komplex feltárása egy indiai boltos, Salim tapasztalatain keresztül. A regény az identitás, a kulturális kizökkenés és az újonnan függetlenné vált nemzet viharos társadalmi-politikai viszonyai témáit járja körül. Míg Naipaul prózáját tisztaságáért és mélységéért ünneplik, a könyvre vegyes reakciókat váltott ki a jellemfejlődés és a tematikai következetesség tekintetében. Sok olvasó értékeli az afrikai társadalomba és a gyarmati örökségek bonyolultságába való betekintést, míg mások úgy találják, hogy az elbeszélésből hiányzik az érzelmi elkötelezettség és a koherens cselekmény.

⬤ Kitűnő próza, világos és gazdaságos nyelvezet.
⬤ Éleslátó és szemléletes leírást ad az afrikai társadalomról és annak konvencióiról.
⬤ Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az identitás, a gyarmatosítás és a kulturális kizökkentés.
⬤ Realisztikusan mutatja be a kívülállóság összetettségét a posztkoloniális környezetben.

⬤ Néhány olvasó szerint a karakterek nem eléggé kidolgozottak vagy élettelenek.
⬤ A tematikai következetlenség és a koherens narratív ív hiánya frusztrálhatja az olvasókat.
⬤ A könyv tempója lassú, a hosszadalmas önvizsgálat unalmasnak tűnhet.
⬤ A könyv egyes részei sértőnek vagy elavultnak tűnhetnek a modern kontextusban.

(223 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A posztkoloniális Afrikát kíméletlen tisztánlátással boncolgatja ez a felkavaró regény egy kívülállóról, a fiatal indiai kereskedőről, Salimról, aki a tengerparti településről, ahol felnőtt, egy meg nem nevezett afrikai belső országba költözik (nagyrészt a Kongói Demokratikus Köztársaság alapján), és éppen azon a folyókanyarulaton telepszik le, ahol Conrad hetven évvel korábban A sötétség szíve című művét játszotta.

Salim egy kísértetvárosba érkezik, amely egykor virágzó európai előőrs volt, és amely hamarosan visszatér a bozótba. Egy új diktátor, „a Nagy Ember”, Raymond, „A Nagy Ember Fehér Embere” segítségével készül bevezetni a rendszerét, akinek humanitárius törekvései nemzetközi elismerést szereztek, de az ország jövőjével kapcsolatos tervei arrogánsak és téveszmések.

Salim Raymond feleségének, Yvette-nek a megszállottja lesz, és viszonyt kezd vele. Személyes és politikai tragédiák következnek, a polgárháború visszatér, és Salim, aki elgondolkodik életének katasztrofális alakulásán, mióta elhagyta otthonát, a hétköznapi emberek tehetetlenségéről beszél mindenütt a történelmi felfordulásokkal szemben: „Nem tudtam megvédeni senkit (és) senki sem tudott megvédeni engem... csak különböző módokon tudtunk elrejtőzni az igazság elől...”.

A történelem egy áradata hozott minket ide... A történelem egy másik áradata jött, hogy elsöpörjön minket.”.