Boethius: Arisztotelészről az értelmezésről 1-3

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Boethius: On Aristotle on Interpretation 1-3

Könyv tartalma:

Boethius (480 körül - 525 körül) nagy hatású második kommentárját Arisztotelész Az értelmezésről című művéhez latinul írta, de az Arisztotelészhez írt görög kommentárok stílusát használta. Ez is része volt annak a tervének, hogy a latinul beszélő keresztény társainak latin nyelvű világába eljuttassa a Platónról és Arisztotelészről szóló ismereteket. A projektet kegyetlenül félbeszakította a 45 éves korában történt kivégzése, így a latin világ 700 évig nem rendelkezett elegendő információval a görög filozófiáról. Boethius feltárja előttünk, hogyan értette meg az Értekezésről nemcsak ő maga, hanem a legjobb görög értelmezők, különösen Alexandrosz és Porfirisz is. Alexandrosz ragaszkodott ahhoz, hogy tárgya az összetett gondolatok, nem pedig az összetett mondatok és nem is az összetett dolgok - a gondolatok azok, amelyek elsősorban igazak vagy hamisak. Bár Arisztotelész első hat fejezete definiálja a nevet, az igét, a mondatot, az állítást, az igenlést és a tagadást, Porphüriosz azt állította, hogy az arisztotelésziak háromféle névben és igében hisznek, az írott, a beszélt és a gondolati nyelvben, más szóval az elme nyelvében.

Boethius az egyéniséget tárgyalja, és Arisztotelésznek tulajdonítja azt a nézetet, amely szerint minden egyes egyedet az különböztet meg, hogy rendelkezik egy olyan összetett tulajdonsággal, amely nem csupán osztatlan, hanem megoszthatatlan. Boethius azt is tárgyalja, hogy miért mondhatjuk még mindig, hogy a halott Homérosz költő, annak ellenére, hogy megtiltotta, hogy azt mondjuk, hogy a halott Szókratész vagy beteg, vagy egészséges. Boethius leghíresebb hozzájárulása azonban Arisztotelésznek a fenyegetésről szóló fejtegetésének értelmezése, miszerint a holnapi események, például egy tengeri csata, már 10 000 évvel ezelőtt is visszavonhatatlanok voltak, ha 10 000 évvel ezelőtt igaz volt, hogy azon a napon tengeri csata lesz. Boethius későbbi, a kivégzésre váró börtönben írt Filozófiai vigasztalásában az örökkévalóságnak egy korszakalkotó felfogását kínálta fel annak a kapcsolódó problémának a megoldására, hogy a jövőbeli események Isten előre tudása miatt visszavonhatatlanok.

Boethius nagy hatású kommentárja része volt annak az eszményének, hogy Platónt és Arisztotelészt eljuttassa a latin nyelvű világhoz. Az egész latin középkorban ez maradt az On Interpretation (Az értelmezésről) standard bevezetője.

Ez a kötet Boethius kommentárjának első angol fordítását, valamint részletes bevezetést, jegyzeteket és bibliográfiát tartalmaz.