Olvasói vélemények
Összegzés:Nigel Biggar könyve a Brit Birodalom történetének alapos és jól kutatott vizsgálatát mutatja be. A kritikák és a hibák elismerése között egyensúlyozva olyan objektív szemléletet kíván nyújtani, amely megkérdőjelezi a kortárs gyarmatellenes narratívákat, ugyanakkor elismeri a birodalom tetteinek összetettségét és morális kétértelműségét.
Előnyök:A könyv alapos kutatással, 33 oldalas bibliográfiával és 130 oldalnyi végjegyzetekkel rendelkezik. Biggar kiegyensúlyozott szemlélettel közelíti meg a témát, elismerve a Brit Birodalom pozitív hatásait és atrocitásait egyaránt. A kritikusok nagyra értékelték a szerző megalapozott érvelését, magával ragadó írói stílusát és az uralkodó narratívákat megkérdőjelező meglátásait. A könyv a gyarmatellenes gondolatok szükséges korrekciójaként szolgál, olyan részletes elemzést mutat be, amely nyitott gondolkodásra és kritikus gondolkodásra ösztönöz.
Hátrányok:Néhány olvasó védekezőnek találta a hangnemet, és úgy érezte, hogy hozzájárul a téma körüli polarizált diskurzushoz. Aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Biggar időnként elnyújtja a birodalom gonoszságainak enyhítését, kissé apologetikusnak tűnve. Emellett egyes kritikusok hiányosságokat is megjegyeztek, például az írországi brit akciók tárgyalásának hiányát, ami szerintük kulcsfontosságú a brit gyarmatosítás megértéséhez.
(111 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Colonialism: A Moral Reckoning
Könyv tartalma:
A Sunday Times bestseller.
A Nyugat gyarmati múltjának új értékelése
A szovjet birodalom 1989-es felbomlása után sokan úgy vélték, hogy elérkeztünk a "történelem végéhez" - hogy a liberális demokrácia globális dominanciája örökre biztosítva van.
Most azonban, amikor Oroszország Európa határainál zengeti a szablyáját, és Kína az 1945 utáni világrend kihívójává válik, a liberális Nyugat komoly fenyegetésekkel néz szembe.
Ezek a fenyegetések nem csak külsőek. Különösen az angolszférában a "gyarmatosítás" mozgalom rombolja a Nyugat önbizalmát azzal, hogy az európai és amerikai gyarmati uralom történetét a rasszizmus, a kizsákmányolás és a tömeges gyilkos erőszak litániájaként meséli el.
Nigel Biggar nyolc fejezetben vizsgálja meg ezt a vádat, és a döntő kérdéseket járja körül: Vajon a Brit Birodalmat elsősorban a kapzsiság és az uralomvágy vezérelte? Vajon egy kalap alá kell-e venni a "gyarmatosítást és a rabszolgaságot", mintha azonosak lennének? Alapvetően rasszista volt-e a birodalom? Mennyire alapult a föld elrablásán? Volt-e benne népirtás? Alapvetően a gazdasági kizsákmányolás motivációja vezérelte? A nem demokratikus gyarmati kormányzás szükségszerűen illegitim volt-e? és: A birodalom alapvetően erőszakos volt-e, és az erőszak áthatóan rasszista és terrorista?
Biggar világossá teszi, hogy mint minden más hosszú távú állam, a Brit Birodalom is tartalmazott igazságtalansági elemeket, amelyek néha megdöbbentőek voltak. Alkalmanként vétkesen alkalmatlan volt, és szörnyű tragédiák pillanatainak volt az elnöke.
Mindazonáltal az 1800-as évek elejétől kezdve a Birodalom elkötelezte magát a rabszolga-kereskedelem eltörlése mellett, az emberek alapvető egyenlőségéről vallott keresztény meggyőződés nevében. Véget vetett az endemikus törzsek közötti háborúknak, megnyitotta a helyi gazdaságokat a globális kereskedelem lehetőségei előtt, mérsékelte az elkerülhetetlen modernizáció hatását, megteremtette a jogállamiságot és az olyan liberális intézményeket, mint a szabad sajtó, és a második világháborúban a gyilkos rasszista náci és japán birodalom legyőzésére fordította magát.
A történelmileg éppoly enciklopédikus, mint amilyen mélyreható elemzést nyújt, a Gyarmatosítás a gyarmati múlt erkölcsi vizsgálatát kínálja, törvényszéki módon megcáfolva a kártékony tévhiteket, és ezáltal segít megfiatalítani a Nyugat jövőjébe vetett hitet.
