Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv alapos és jól megalapozott elemzést nyújt a Brit Birodalomról, kiegyensúlyozott nézőpontot kínál, amely elismeri hibáit, ugyanakkor kiemeli pozitív aspektusait is. Nigel Biggar célja, hogy megkérdőjelezze az uralkodó gyarmatellenes narratívákat, és kontextusban gazdag gyarmattörténeti ismereteket nyújtson. Annak ellenére, hogy egyes vélemények szerint a könyv védekező és elfogult, sok olvasó értékeli a könyv mélységét, világosságát és a szerző arra irányuló törekvését, hogy szembenézzen az ellentétes érvekkel.
Előnyök:⬤ Kiterjedten kutatott, átfogó bibliográfiával és részletes végjegyzetekkel.
⬤ Kiegyensúlyozott képet nyújt, kiemelve a Brit Birodalom pozitív és negatív aspektusait egyaránt.
⬤ Objektív erkölcsi értékelést nyújt anélkül, hogy a prezentizmusnak engedne.
⬤ A történelmi források széles skálájával foglalkozik, és kritikával illeti a gyarmatellenes narratívákat.
⬤ Jól megírt és magával ragadó, az összetett témákat közérthetővé teszi.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók szerint a hangnem védekező, és úgy érzik, hogy inkább a polarizációt erősíti, mintsem konstruktív párbeszédet kínálna.
⬤ A kritikusok szerint Biggar időnként elnyújtja a brit birodalomhoz kapcsolódó gonoszságok enyhítését.
⬤ Az ír gyarmattörténet egyes jelentős aspektusai állítólag kimaradtak.
⬤ A könyv visszatetszést válthat ki az akadémiai körökből és a gyarmatosítás ellenzőiből.
(111 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Colonialism: A Moral Reckoning
Könyv tartalma:
A Sunday Times bestseller.
A Nyugat gyarmati múltjának új értékelése
A szovjet birodalom 1989-es felbomlása után sokan úgy vélték, hogy elérkeztünk a "történelem végéhez" - hogy a liberális demokrácia globális dominanciája örökre biztosítva van.
Most azonban, amikor Oroszország Európa határainál zengeti a szablyáját, és Kína az 1945 utáni világrend kihívójává válik, a liberális Nyugat komoly fenyegetésekkel néz szembe.
Ezek a fenyegetések nem csak külsőek. Különösen az angolszférában a "gyarmatosítás" mozgalom rombolja a Nyugat önbizalmát azzal, hogy az európai és amerikai gyarmati uralom történetét a rasszizmus, a kizsákmányolás és a tömeges gyilkos erőszak litániájaként meséli el.
Nigel Biggar nyolc fejezetben vizsgálja meg ezt a vádat, és a döntő kérdéseket járja körül: Vajon a Brit Birodalmat elsősorban a kapzsiság és az uralomvágy vezérelte? Vajon egy kalap alá kell-e venni a "gyarmatosítást és a rabszolgaságot", mintha azonosak lennének? Alapvetően rasszista volt-e a birodalom? Mennyire alapult a föld elrablásán? Volt-e benne népirtás? Alapvetően a gazdasági kizsákmányolás motivációja vezérelte? A nem demokratikus gyarmati kormányzás szükségszerűen illegitim volt-e? és: A birodalom alapvetően erőszakos volt-e, és az erőszak áthatóan rasszista és terrorista?
Biggar világossá teszi, hogy mint minden más hosszú távú állam, a Brit Birodalom is tartalmazott igazságtalansági elemeket, amelyek néha megdöbbentőek voltak. Alkalmanként vétkesen alkalmatlan volt, és szörnyű tragédiák pillanatainak volt az elnöke.
Mindazonáltal az 1800-as évek elejétől kezdve a Birodalom elkötelezte magát a rabszolga-kereskedelem eltörlése mellett, az emberek alapvető egyenlőségéről vallott keresztény meggyőződés nevében. Véget vetett az endemikus törzsek közötti háborúknak, megnyitotta a helyi gazdaságokat a globális kereskedelem lehetőségei előtt, mérsékelte az elkerülhetetlen modernizáció hatását, megteremtette a jogállamiságot és az olyan liberális intézményeket, mint a szabad sajtó, és a második világháborúban a gyilkos rasszista náci és japán birodalom legyőzésére fordította magát.
A történelmileg éppoly enciklopédikus, mint amilyen mélyreható elemzést nyújt, a Gyarmatosítás a gyarmati múlt erkölcsi vizsgálatát kínálja, törvényszéki módon megcáfolva a kártékony tévhiteket, és ezáltal segít megfiatalítani a Nyugat jövőjébe vetett hitet.
