Élelmezésbiztonság Iránban: Edareh-ye Arzaq, 1910-1935

Eredeti címe:

Food Security in Iran: Edareh-ye Arzaq, 1910-1935

Könyv tartalma:

A közelmúltig Iránnak rendszeresen meg kellett küzdenie helyi vagy országos éhínségekkel. A különböző kormányok a huszadik század második évtizedéig nem rendelkeztek sem politikával, sem intézményi intézkedésekkel a mesterséges vagy nem mesterséges gabonahiány és az ebből eredő éhínségek kezelésére.

Súlyos éhínség esetén a kormányok ideiglenesen beavatkozhattak a piacba, de általában az éhezőkről való gondoskodást a magánjótékonyságra bízták. Ez a magánerőfeszítés a szükségletekhez képest mindig elégtelen volt. Bár korábban is voltak alkalmi erőfeszítések, csak 1918-tól kezdődően kezdtek el állandóbb és strukturális proaktív intézkedéseket hozni az éhínség megelőzésére, nem pedig leküzdésére.

Az Edareh-ye arzaq vagy Élelmezési Szolgálat létrehozása Teheránban és Tabrizban az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében életek ezreit mentette meg az elkövetkező években. Ezen eredmény ellenére munkáját szinte teljesen figyelmen kívül hagyják; még egy enciklopédiacikk sem szól a tevékenységéről.

Ebben a tanulmányban Willem Floor az éhínség leküzdésére tett korai erőfeszítéseket, valamint a Lambert Molitor által 1917-18-ban Tabrizban kidolgozott célzottabb és strukturálisabb megközelítés kezdetét, valamint annak 1918-tól Teheránban való alkalmazását tárgyalja. Míg Tabrizban 1918 után a megközelítés reaktív volt, Teheránban proaktív programot dolgoztak ki, amely 1922-től a Millspaugh-misszió feladatai közé tartozott.

1926-27-ben még egy kvázi nemzeti élelmezésbiztonsági program is létezett. Millspaugh 1927-es távozása után Teherán élelmezésbiztonsága teljesen iráni ügy lett, amely 1935-től az Alimentációs Szolgálattól egy állami vállalathoz került, amely nemzeti élelmezésbiztonsági felelősséggel bírt.