Az ókori filozófiától a kortárs fikciós elméletekig általános gyakorlat, hogy az illuzórikus megjelenéseket a nem létező birodalmába sorolják, mint az árnyékokat Platón barlangjának falán. A valóság és a fikció közötti metafizikai különbségtétel e hagyományos módjával szemben Markus Gabriel amellett érvel, hogy az illuzórikus, fiktív, képzeletbeli és fogalmilag meghatározhatatlan birodalom a lehető legvalóságosabb.
A valósággal való érintkezésnek nem kell és nem is lehet feltétele, hogy legyőzzük a látszatokat, hogy megragadjunk egy értelmetlen valóságot, amely "odakint" létezik, az elménken kívül, sőt talán azon túl is. Az emberi elme (Geist) a fikciók módjában létezik, amelyeken keresztül elérjük az öntudatot. Ez az újszerű megközelítés új perspektívát nyújt létezésünkre, mint olyan szubjektumokra, akik életüket az önfelfogások fényében élik.
A Fictions egy olyan társadalmi ontológiát is kidolgoz, amely szerint a társadalmi a nézeteltérések, a különböző nézőpontok állandó újratárgyalásaként bontakozik ki ugyanazon valóságra vonatkozóan. Így soha nem remélhetjük, hogy az emberi társadalmat az objektív tranzakciók fikcióktól mentes birodalmában alapozhatjuk meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az igazság és a valóság valahogyan elavult fogalmak lennének. Éppen ellenkezőleg, ki kell bővítenünk a valóságról alkotott felfogásunkat, hogy az teljes mértékben magában foglalja önmagunkat, mint sajátosan gondolkodó társadalmi állatokat.
Ez az új, jelentős filozófiai mű a bölcsészettudományok egész területén érdeklődésre tarthat számot a hallgatók és a tudósok körében, valamint mindazok számára, akiket érdekel a kortárs filozófia és a társadalmi gondolkodás.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)