Nem vagyok agy: Az elme filozófiája a 21. században

Olvasói vélemények

Markus Gabriel „I Am Not A Brain” című könyve kritikával illeti az elmével kapcsolatos redukcionista nézeteket, különösen azt a hiedelmet, hogy a mentális állapotok teljes mértékben megmagyarázhatók az agyi állapotokkal. Gabriel ellentámadást indít a neurocentrizmus ellen, és feltárja a tudat és az emberi szabadság jelentőségét. Míg érveit sokan elgondolkodtatónak és közérthetőnek találják, egyesek kritizálják a könyvet, mert túlságosan akadémikus, vagy mert nem tartalmaz egyértelmű bizonyítékokat állításai alátámasztására.

⬤ A nem filozófusok számára is hozzáférhető és olvasmányos.
⬤ Az elme és a tudat lebilincselő és elgondolkodtató feltárása.
⬤ A redukcionista elméletek jól megalapozott kritikája.
⬤ A hagyományos filozófiai érveket a populáris kultúrából vett kortárs példákkal kombinálja.
⬤ Mély elmélkedésre ösztönöz az emberi tapasztalat és szabadság természetéről.

⬤ Néhány olvasó túlságosan tudományosnak és nehezen befogadhatónak találja.
⬤ Kritikák a konkrét bizonyítékok hiányáról egyes állítások esetében.
⬤ A könyv túl filozofikusnak vagy elvontnak tűnhet az általános közönség számára.
⬤ Bizonyos filozófiai fogalmak (pl. „Geist”) potenciálisan zavaró használata megfelelő kontextus nélkül a nem német olvasók számára.
⬤ Egyes szakaszok ismétlődőnek vagy kevésbé meggyőzőnek tűnhetnek.

(24 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

I Am Not a Brain: Philosophy of Mind for the 21st Century

Könyv tartalma:

Sokan az emberi tudat természetét az egyik utolsó nagy megoldatlan rejtélynek tartják. Miért kell az emberben egyáltalán felkapcsolódnia a fénynek? És hogyan kapcsolódik a koponyánk alatti neuronok elektromos vihara a tudatunkhoz? Vajon az én csak az agyunk felhasználói felülete, egyfajta színpad, amelyen egy olyan előadás zajlik, amelyet nem tudunk szabadon irányítani?

Markus Gabriel filozófus ebben a könyvében megkérdőjelezi a tudományokban egyre inkább terjedő tendenciát, a neurocentrizmust, amely azon a feltételezésen alapul, hogy az én azonos az aggyal. Gabriel komoly kétségeket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy vajon megismerhetjük-e így önmagunkat. E megközelítés éles kritikájában a szabad akarat új védelmét mutatja be, és időszerű bevezetést nyújt az énről szóló filozófiai gondolkodásba - mindezt lendülettel, humorral és meglepő meglátásokkal.

Gabriel bírálja a világról alkotott tudományos képet, és az önreflexió eklektikus utazására visz minket olyan fogalmak segítségével, mint az én, a tudat és a szabadság, Kant, Schopenhauer és Nagel, de a Dr. Who, a The Walking Dead és a Fargo segítségével is.