Harc Atlantáért: Taktika, terep és lövészárkok a polgárháborúban

Olvasói vélemények

Earl Hess könyve az atlantai hadjárat átfogó vizsgálatát nyújtja, a földművek stratégiai jelentőségére és a terepnek a harci taktikában betöltött szerepére összpontosítva. A szerző a technikai elemzést a katonák személyes történeteivel ötvözi, lebilincselő és informatív elbeszélést nyújtva. A könyv jól kutatott, bár az alkalmi olvasók számára talán sűrű lehet.

⬤ A földművek és a terep szerepének részletes elemzése az atlantai hadjáratban.
⬤ Magával ragadó írói stílus, személyes anekdotákkal és katonák idézeteivel.
⬤ Kiváló információk mind a déli, mind az északi hadseregek harci taktikájáról.
⬤ Az olvasók számára hozzáférhető, ugyanakkor alapos.
⬤ Jól kutatott, nagyszerű fényképekkel.

⬤ Lehet, hogy túlságosan speciális és részletes az alkalmi olvasók vagy kezdők számára.
⬤ Néhány kritika megemlíti az esetleges enyhe elfogultságot bizonyos parancsnokokkal szemben.
⬤ A technikai szempontok középpontba állítása egyesek számára háttérbe szoríthatja a szélesebb körű elbeszélést.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fighting for Atlanta: Tactics, Terrain, and Trenches in the Civil War

Könyv tartalma:

Amikor William T. Sherman uniós csapatai 1864 tavaszán megkezdték az Atlanta felé vezető hadjáratukat, olyan konföderációs erőkkel találkoztak, amelyek a zord terep adta lehetőségeket kihasználva erődítményeket építettek.

Míg a konföderációsak következetesen védekező álláspontra helyezkedtek, májustól szeptemberig tizennyolc földvárvonalat ásva, a szövetségesek mind védekező, mind támadó jelleggel használták a terepműveket. Mivel mindkét oldalon 160 000 katonát vontak be, és több száz mérföldnyi árkot ástak, az erődítések az atlantai hadjárat csatáinak meghatározó tényezőjévé váltak. Ezek a harcok az Appalache-hegység lábától a georgiai piedmont agyagos mezőiig terjedő domborzati viszonyok között zajlottak.

Earl J. Hess vezető hadtörténész azt vizsgálja, hogy a parancsnokok hogyan igazították műveleteiket a fizikai környezethez, a környezet hogyan befolyásolta a hadmozdulataikat, és a polgárháborús hadseregek hogyan változtatták meg a terepet a tereperődítés tudománya révén.

Azt is megvilágítja, hogy a négy hónapig tartó harc és az árkokban való élet milyen hatással volt mind az uniós, mind a konföderációs katonák mindennapi életére. Az atlantai hadjárat az egyik legjobb példája az elhúzódó uniós inváziónak mélyen déli területekre, és ahogy Hess feltárja, ez egy újabb fontos átmenetet jelentett a hadviselésben a nyílt terepcsatákról a rögtönzött tereperődökből folytatott harcokra.