Polgárháborús logisztika: A katonai szállítás tanulmányozása

Olvasói vélemények

A könyv mélyrehatóan elemzi az amerikai polgárháború során alkalmazott logisztikai és szállítási rendszereket, kiemelve, hogy ezek a tényezők milyen kritikus szerepet játszottak az Unió sikerében. Feltárja a különböző szállítási módokat, például a vasutakat, a folyami hajókat és a part menti hajózást, kiemelve az utánpótlás és az emberek mozgatása mögött álló szervezést és végrehajtást. A könyv jól megírt és közérthető, így alkalmas mind a komoly diákok, mind a hadtörténelem iránt érdeklődő általános olvasók számára.

⬤ A polgárháborús logisztika jól kutatott és átfogó elemzése
⬤ világosan megírt és rendszerezett
⬤ értékes betekintést nyújt a szállítási módszerekbe és azok háborús stratégiákra gyakorolt hatásába
⬤ rávilágít a szállásmesterek és a logisztika gyakran figyelmen kívül hagyott szerepére
⬤ egyaránt alkalmas a hadtörténelem szerelmesei és a tudományos közönség számára.

⬤ Néhány olvasó kissé száraznak és számoktól terhesnek találta a könyvet
⬤ hiányozhat belőle a keleti hadszíntér bemutatása
⬤ egyesek részletesebb tárgyalásokat kívántak az egyes logisztikai műveletekről
⬤ a tematikus, nem pedig kronologikus felépítés nem minden olvasónak tetszhet.

(28 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Civil War Logistics: A Study of Military Transportation

Könyv tartalma:

A New York-i Military Affairs Symposium Eugene Feit-díjának nyertese a polgárháborús tanulmányok terén

A polgárháború idején sem az Unió, sem a Konföderáció hadserege nem működhetett volna hatékony közlekedési rendszerek nélkül. Az emberek, az utánpótlás és a felszerelés mozgatása hatalmas léptékű koordinációt igényelt, és Earl J. Hess Polgárháborús logisztika című könyve ennek a létfontosságú folyamatnak az első átfogó elemzését nyújtja. Hess a hadianyagok szállításában részt vevő szállásmesterek hatalmas mennyiségű jelentését, küldeményét és személyes beszámolóját felhasználva feltárja, hogyan működtek az egyes szállítórendszerek, valamint azt, hogy mindkét hadsereg milyen mértékben érte el logisztikai céljait.

Egy olyan társadalomban, amely éppen csak felismerte a modern utazási technológia előnyeit, a konfliktus mindkét félnek kihívást jelentett az országos és regionális közlekedési vonalak fenntartása. Az Unió és a Konföderáció szállásmesterei folyami hajókat, gőzhajókat, part menti hajózást, vasutakat, szekérvonatokat, tehervonatokat, tehéncsordákat és katonáikat használták abban a hosszú és bonyolult láncolatban, amely a haderejük katonai műveleteit támogatta. A kék és szürke ruhás katonák egyaránt igyekeztek megsemmisíteni az ellenség közlekedési eszközeit, folyami hajókra lőttek és síneket bontottak le, hogy megszakítsák az ellenfél utánpótlási vonalait, miközben megvédték saját közlekedési eszközeiket.

Hess szerint az Unió logisztikai erőfeszítései sokkal sikeresebbnek bizonyultak, mint a Konföderáció kísérletei a harcoló erők mozgatására és ellátására, ami elsősorban az északiak jobb adminisztratív irányításának és a szállítási erőforrások szükség esetén történő lefoglalására való hajlandóságának volt köszönhető. A háború előrehaladtával az Unió protézisrendszere egyre bonyolultabbá, nagyobbá és hatékonyabbá vált, míg a konföderációsaké folyamatosan csökkent, mígnem már alig felelt meg hadseregük igényeinek. Hess valóban arra a következtetésre jut, hogy a szövetségi kormány a katonai szállítás minden típusának felhasználásában messze felülmúlta ellenfelét, és ezzel megalapozta az Unió győzelmét a polgárháborúban.