Isten városa

Olvasói vélemények

A kritikák szerint Szent Ágoston „Isten városa” című műve klasszikus, mély és intellektuálisan ösztönző mű, amely nélkülözhetetlen a korai keresztény gondolkodás és történelem megértéséhez. Ugyanakkor kihívást jelentő és sűrű műként is jellemzik, amely bonyolult nyelvezete és hosszadalmas tartalma miatt jelentős erőfeszítést igényel az olvasás és a megértés.

A könyv mély teológiai meglátásokat kínál, átalakító perspektívát nyújt a korai kereszténységről, és időtálló remekműnek tartják, amely a Biblia és az egyháztörténelem tanulmányozói számára nélkülözhetetlen. Számos recenzens dicsérte a fordítás minőségét és a hangoskönyv mellékelését.

A szöveget nehezen olvashatónak írják le, összetett írásmódja kihívást jelenthet a modern olvasók számára. Néhányan úgy találták, hogy a könyv hosszú, és nehéz fenntartani a figyelmet, míg mások megjegyezték, hogy a korábbi fordítások talán nem annyira hozzáférhetőek, mint a modernebbek.

(67 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The City of God

Könyv tartalma:

"Az emberi elme csak gondolkodással képes megérteni az igazságot, amint az Augustinusból világosan kiderül.".

--Aquinói Szent Tamás.

Hippói Szent Ágoston a kereszténység történetének egyik központi alakja, és ez a könyv az egyik legnagyobb teológiai műve. A hit ékesszóló védelmére íródott egy olyan korban, amikor a Római Birodalom az összeomlás szélén állt, és az ókori római pogány vallásokat, a görög filozófusok érveit és a Biblia kinyilatkoztatásait vizsgálja. A világi politikán túllépő és az örökkévalóságig tartó polgárság felé mutató könyv a kereszténység fejlődésének egyik legnagyobb hatású dokumentuma.

A keresztény gondolkodás történetének egyik nagy sarokköve, "Isten városa" létfontosságú a modern nyugati társadalom megértéséhez, és ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött létre. A Kr. u. 413-ban indult könyv eredeti célja az volt, hogy megcáfolja azt a vádat, miszerint a kereszténység a felelős Róma bukásáért (amely mindössze három évvel korábban következett be). Augustinus valóban rengeteg bizonyítékkal támasztotta alá, hogy a pogányság magában hordozta saját pusztulásának magvait. A következő tizenhárom év alatt azonban, amely a mű befejezéséhez kellett, a zseniális egyházi személyiség nagyobb témája felé haladt: a történelem kozmikus értelmezése a jó és a rossz közötti harc szempontjából. A földi és a mennyei városok - az egyik pogány, énközpontú és Istent megvető, a másik jámbor, Isten-központú és kegyelmet kereső - szembeállításával Augustinus az emberi történelmet az örökkévalósággal összefüggésben vizsgálta és értelmezte.