Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv összességében nagyrészt pozitív fogadtatásban részesült, az olvasók nagyra értékelték a gondolatébresztő ötleteket és a gyakorlati meglátásokat, különösen a biztonsági kultúrával és az emberi hibákkal kapcsolatban. Különösen ajánlott az olyan, nagy kockázatú környezetben dolgozó szakemberek számára, mint az egészségügy és a légi közlekedés.
Előnyök:A könyvet dicsérik azért, mert magával ragadó, könnyen olvasható, és jelentős betekintést nyújt az emberi hibák konstruktív kezelésébe. Számos kritikus megjegyezte, hogy a könyv fontos szerepet játszik a komplex környezetek biztonsági kultúrájának kialakításában, és hatással lehet a különböző szakmai területekre. Üdítő és szükséges megközelítésnek tartják, hogy a szerző a hibákból való tanulást helyezi előtérbe a hibáztatás helyett.
Hátrányok:Néhány olvasó drágának találta a könyvet, és kifejezte, hogy egyes fejezeteket, például az etikáról szólót, jobban ki lehetett volna dolgozni. Néhány vélemény arra utalt, hogy bár a tartalom értékes, nem biztos, hogy mindenki számára kötelező olvasmány, és egyes magyarázatok technikai jellege egyesek számára kihívást jelenthet.
(26 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Just Culture: Balancing Safety and Accountability
Könyv tartalma:
A 2007-es eredeti könyv sikerére építve Dekker ebben a második kiadásban felülvizsgálja, javítja és kibővíti az igazságos kultúráról alkotott nézeteit, és emellett foglalkozik azzal a kulcsfontosságú kérdéssel is, hogy hogyan jön létre az igazságosság a szervezeteken belül. A cél továbbra is ugyanaz: olyan környezet kialakítása, amelyben a tanulás és az elszámoltathatóság igazságos és konstruktív egyensúlyban van.
Sidney Dekker Igazságos kultúra című könyvének első kiadása a baleseti elszámoltathatóságot és a kriminalizálást ismertette meg a szélesebb közönséggel. Az embereket - talán először - arra késztette, hogy megkérdőjelezzék a személyes bűnösség természetét, amikor szervezeti balesetek történnek. Miután felhívta erre a figyelmet, a szerző aztán felfedezte, hogy bár sok szervezet belátta az igazságos kultúra megteremtésének igazságosságát és értékét, valójában akkor küzdöttek, amikor annak kialakítására került sor: Mit kellene tenniük? Hogyan kellene nekik és vezetőiknek reagálniuk azokra az eseményekre, hibákra, kudarcokra, amelyek az ő felügyeletük alatt történnek? Ebben a második kiadásban Dekker kibővíti az igazságos kultúráról alkotott nézetét, ráadásul azzal a kulcsfontosságú kérdéssel is foglalkozik, hogy hogyan jön létre az igazságosság a szervezeteken belül.
Az új könyv felépítése egészen más. Az első fejezet azt a kérdést teszi fel, hogy "mi a helyes dolog? ' - a témát megalapozó alapvető erkölcsi kérdést. Az ezt követő fejezetek bemutatják, hogy a "helyes dolog" meghatározása valójában az egyén nézőpontjától függ, és hogy nem egy "igaz történet" létezik, hanem több is.
Ez természetesen elvezet ahhoz a kulcsfontosságú kérdéshez, hogy hogyan jön létre az igazságosság a szervezeteken belül, és milyen gyakorlati erőfeszítésekre van szükség annak fenntartásához. A következő fejezetek az igazságos kultúrát és a kriminalizálást társadalmi kontextusba helyezik. Végül a szerző elgondolkodik azon, hogy miért hajlamosak vagyunk egyes embereket hibáztatni a rendszerszintű kudarcokért, holott valójában kollektív felelősséggel tartozunk.
A szöveg módosításai lehetővé teszik a szerző számára, hogy elmagyarázza az igazságos kultúra alapvető elemeit, amelyeket az első kiadásban oly sikeresen felvázolt, és elmagyarázza, hogyan fejlődtek eredeti elképzelései. Dekker új anyagot is bevezet az etikáról és a törődésről.
