Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja a komplex rendszereket és a szervezeteken belül a kudarc felé való fokozatos sodródást. Szembeállítja az ok-okozati összefüggések hagyományos lineáris szemléletét egy összetettebb, rendszerszintű megközelítéssel, hangsúlyozva az adaptív folyamatok fontosságát a kockázatkezelésben. Bár értékes meglátásokkal és esettanulmányokkal szolgál, sűrű, ismétlődő lehet, és időnként hiányoznak belőle a megvalósítható ajánlások.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő elbeszélés, amely leköti az olvasót.
⬤ Új betekintést nyújt a biztonság, a komplexitás és a rendszerhibák témakörébe.
⬤ Releváns esettanulmányokat és példákat tartalmaz.
⬤ Az ok-okozati összefüggések hagyományos nézeteitől eltérő perspektívát nyújt, és támogatja a szervezeti dinamika mélyebb megértését.
⬤ Gondolatébresztő gondolatok, amelyek megkérdőjelezik a meglévő paradigmákat.
Hátrányok:⬤ Kissé ismétlődő és sűrű lehet, ami időnként kihívássá teszi a követést.
⬤ Hiányoznak a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges egyértelmű, megvalósítható tanácsok.
⬤ Néha pedáns hangnem és gyenge korrektúra a későbbi szakaszokban.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv a kudarcok determinisztikus szemléletét támogatja, ami a vezetői döntéseket mentegetheti.
(33 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Drift into Failure: From Hunting Broken Components to Understanding Complex Systems
Könyv tartalma:
Mi a közös a másodlagos jelzáloghitelezés összeomlásában és egy utasszállító repülőgép farokcsavarjának törött csavarjában? Vagy a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és a Columbia űrrepülőgép leégése? Ezek olyan rendszerek voltak, amelyek meghibásodásba sodródtak. Miközben a sikerre törekedtek egy dinamikus, összetett környezetben, korlátozott erőforrásokkal és többszörös célkonfliktusokkal, apró, mindennapos döntések sorozata végül hatalmas méretű összeomlásokat eredményezett.
Nehezen tudjuk felfogni azt a komplexitást és normalitást, amely ilyen nagy eseményekhez vezet. Vadászunk a törött alkatrészekre, javítható tulajdonságokra, olyan emberekre, akiket felelősségre vonhatunk. Az összetett rendszerek összeomlásának elemzései továbbra is lehangolóan lineárisak, lehangolóan komponensenkéntiek - az egykor Newton és Descartes által meghatározott eszmék terébe zárva.
A társadalomban a komplexitás növekedése meghaladta a komplex rendszerek működésének és meghibásodásának megértését. Technológiáink megelőzték elméleteinket.
Képesek vagyunk olyan dolgokat építeni - mélytengeri olajfúrótornyokat, emelőcsavarokat, fedezett adósságkötelezettségeket -, amelyek tulajdonságait elszigetelten értjük. De a versengő, szabályozott társadalmakban ezek kapcsolatai megsokszorozódnak, kölcsönhatásaik és kölcsönös függőségeik megsokszorozódnak, komplexitásuk gombamód szaporodik. Ez a könyv a komplexitáselméletet és a rendszergondolkodást vizsgálja, hogy jobban megértsük, hogyan sodródnak a komplex rendszerek a kudarcba.
Tanulmányozza a kezdeti feltételektől való érzékeny függést, a rendezetlen technológiát, a fordulópontokat, a sokféleséget - és megállapítja, hogy a kudarcok opportunisztikusan, nem véletlenszerűen jelennek meg éppen azokból a kapcsolati hálókból, amelyek a sikert előidézik, és amelyeknek meg kellene védeniük a szervezeteket a katasztrófától. Olyan szókincset fejleszt ki, amely lehetővé teszi számunkra, hogy hasznosítani tudjuk a komplexitást, és új módszereket találjunk a sodródás kezelésére.
