Értékelés:

D. H. Lawrence „Kenguru” című műve egy összetett és önvizsgálatot igénylő dokuregény, amely a politika, a szexualitás és az ausztrál identitás témáit járja körül a főszereplő, Richard Somers tapasztalatain keresztül. Az elbeszélés sűrű és nehezen befogadható, de néhány olvasó számára mély meglátásokat nyújt, és gyönyörűen érzékelteti Ausztrália lényegét. A könyvről megoszlanak a vélemények, egyesek a mélységét dicsérik, míg mások a lassú tempót és a nagyképűséget kritizálják.
Előnyök:** Kiváló betekintést nyújt a brit attitűdökbe és az ausztrál identitásba. ** Hatékonyan ragadja meg az embereket, a tájat és Ausztrália érzését. ** Jól megírt, lenyűgöző prózával és mély témákkal. ** Erős karakterfeltárás és önvizsgálat. ** Egyedi nézőpontot nyújt olyan összetett témákhoz, mint a szexualitás és a kapcsolatok.
Hátrányok:** A sűrű és nehézkes írásmód kihívást jelenthet az olvasás során. ** A lassú tempó elriaszthatja a lebilincselő cselekményt kereső olvasókat. ** Egyes kiadások rosszul formázottak, helyesírási hibákkal. ** A karakterek árnyékosnak és nem túl megnyerőnek tűnhetnek. ** A túlzott önvizsgálat egyesek számára öncélúnak tűnhet.
(27 olvasói vélemény alapján)
Kangaroo
A Kenguru D. H. Lawrence 1923-ban megjelent regénye. A regény Ausztráliában játszódik.
A Kenguru egy Richard Lovat Somers nevű angol író és német felesége, Harriet 1920-as évek eleji új-dél-walesi látogatásáról szól. Úgy tűnik, hogy félig önéletrajzi ihletésű, Lawrence és felesége, Frieda 1922-ben tett három hónapos ausztráliai látogatásán alapul. A regény tartalmaz egy fejezetet ("Rémálom"), amely Somersék háborús élményeit írja le a cornwalli St Ivesben, valamint az ausztrál táj eleven leírásait, és Richard Somers szkeptikus elmélkedéseit a sydneyi peremvidéki politikáról. Végül, miután kezdetben némileg vonzódik a Benjamin Cooley - "Kenguru" - által vezetett Digger mozgalomhoz, Somersnek sem ez, sem maga Kenguru "nagy általános érzelműsége" nem tetszik, és ebben a regény Lawrence saját első világháborús élményeit kezdi tükrözni, másrészt Somers elutasítja Willie Struthers szocializmusát is, amely az "általános szeretetet" hangsúlyozza.
A Kengurut néha a Jindyworobak mozgalomra, egy ausztrál nacionalista irodalmi csoportra gyakorolt hatásként említik, amely körülbelül egy évtizeddel később alakult ki. Gideon Haigh úgy látta jónak, hogy "az ország és népe egyik legélesebb fikciós látomásának" nevezze.
A filmet 1987-ben Kenguru címmel filmre is adaptálták, amelyben Colin Friels Somers, Judy Davis Harriet és Hugh Keays-Byrne Kenguru szerepében látható.
Az ausztrál zeneszerző, Peter Sculthorpe részleteket használt fel a regényből a The Fifth Continent (1963) című, hangszóróra és zenekarra írt művében. A művet 1963-ban Fred Parslow, a Melbourne-i Szimfonikus Zenekar és Thomas Matthews vette fel, majd 1997-ben ismét a zeneszerző narrációjával, a Tasmaniai Szimfonikus Zenekar és David Porcelijn kíséretében - az ABC Classics kiadónál jelent meg. (wikipedia.org)