Értékelés:
A könyvről szóló kritikákban Georges Simenon történetmesélésének elismerése - különösen Maigret felügyelő karakterét illetően - és a könyv írói stílusát és tempóját illető kritikák keverednek. Sok olvasónak tetszik a hangulatos környezet, a francia Riviéra és Maigret nyomozásának egyedi látásmódja, de néhányan az írásmódot is kifogásolják, egyenetlennek vagy szűkszavúnak minősítve azt.
Előnyök:Az olvasók értékelik a francia Riviéra hangulatos ábrázolását, a karakterek fejlődését, különösen Maigret jellemét, és a rejtélyek lebilincselő jellegét. Számos kritika kiemeli Simenon korai műveinek nosztalgikus vonzerejét, és azt a képességét, hogy szenzációhajhászás nélkül, finoman közvetítsen összetett témákat.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv írásmódja néha frusztráló, a befejezetlen mondatok és a lassú tempó miatt. Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyvből hiányzik Simenon későbbi műveinek mélysége és elégedettsége, a befejezést nem kielégítőnek, az általános hangulatot pedig sötétnek és nyomasztónak írják le.
(35 olvasói vélemény alapján)
"A huszadik század egyik legnagyobb írója... Simenon páratlanul értett ahhoz, hogy belénk nézzen, bár ezt a képességét elfedte az a zsenialitása, hogy megszállottan magába szippantott minket a történeteiben." -- The Guardian
Maigret felügyelő a tengerparti luxusban - és veszélyben - veszti el magát ebben a francia Riviérán játszódó, pusztító rejtélyben
"Nyaralásszaga volt. Az előző este, a cannes-i kikötőben, a lenyugvó nap mellett, szintén az ünnepek illata volt, különösen az Ardenának, amelynek tulajdonosa két gyönyörű alakú lány előtt tivornyázott...".
A napsütötte Antibes csillogásától eleinte elkápráztatott Maigret hamarosan a Riviéra kevésbé üdvös oldalán találja magát, amikor egy helyi különc utolsó lépéseit követi nyomon.
