Megjegyzések a demokráciáról

Olvasói vélemények

H. L. Mencken „Feljegyzések a demokráciáról” című műve a demokratikus rendszerek csípős és humoros kritikáját nyújtja, és az emberi természet cinikus szemléletével ötvözi az éleslátó elemzést. Míg egyes olvasók időtállónak és elgondolkodtatónak találják megjegyzéseit, mások kritizálják elitista hozzáállását és a tömegek fejlődési potenciáljának elutasítását.

A könyvet dicsérik stílusos írásmódja és szellemes megfigyelései miatt. Mencken éles meglátásokat nyújt a demokrácia hibáiról, amelyek még ma is visszhangra találnak. Humora és szatírája szórakoztató olvasmányt nyújt, a végjegyzetek pedig segítenek a történelmi utalások kontextusba helyezésében a mai közönség számára.

A kritikusok rámutatnak Mencken elitizmusára és a kevésbé képzett szavazók iránti megvetésére, arrogánsnak és túlzottan cinikusnak titulálva őt. Egyesek úgy érzik, hogy elemzései az arrogancia és a demokratikus eszmék elutasítása felé hajlanak, és nem kínál pragmatikus megoldásokat. Emellett bizonyos témákkal kapcsolatos személyes nézetei, különösen az ellentmondásos személyiségek iránti csodálata is visszatetsző lehet.

(32 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Notes on Democracy

Könyv tartalma:

2022 Az 1926-os első kiadás újranyomása. Az eredeti kiadás pontos fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.

A Jegyzetek a demokráciáról a demokrácia kemény kritikája. A könyv két kategóriába sorolja a politikai vezetőket: a demagóg, aki „olyan tanokat hirdet, amelyekről tudja, hogy nem igazak, olyan embereknek, akikről tudja, hogy idióták”, és a kegyenc politikus, „aki meghallgatja, amit ezek az idióták mondanak, majd úgy tesz, mintha ő maga is elhinné”. Mencken úgy ábrázolja a politikusokat, mint „olyan embereket, akik eladták a becsületüket a munkájukért”.

Walter Lippmann a The Saturday Review of Literature számára írva a könyvet „óriási polémiaként” jellemezte, amely „nevetségessé és divattalanná téve az amerikai úttörők demokratikus hagyományát lerombolja(k)”. Mencken (1880-1956) Amerika legnagyobb újságírója volt.

Cinikus humorával a nagy kormányzatot, a puritanizmust és a szentségtörést szúrta fel. Mencken már azelőtt politikailag inkorrekt volt, hogy a kifejezést kitalálták volna. Embergyűlölő sznobizmusával az egész politikai spektrumot megsértette.

A liberálisok védőszentjüknek tekintik. Műveit ma is olvassák, és számos életrajz született róla.