Mesterséges paradicsomok

Olvasói vélemények

A könyvről a kritikák változatos skáláját kapta, az irodalmi minőségét és az anyagok mélyreható feltárásától kezdve az inspirálatlan tartalom és a kétnyelvű opciók hiánya miatti kritikákig. Összességében azok számára vonzó, akik érdeklődnek a kábítószerek, az irodalom és Baudelaire filozófiája iránt.

Jól lefordított, a függőség és az anyagok mélyreható ismerete, ideális irodalomtudósoknak, bor- és kannabiszrajongóknak, érdekes írásmód, könnyen és lebilincselően olvasható.

Egyesek szerint az esszék kevéssé inspirálóak, nem biztos, hogy a drogok iránt nem érdeklődő olvasóknak tetszenek, kétnyelvű kiadás hiánya.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Artificial Paradises

Könyv tartalma:

1860-as megjelenésekor Charles Baudelaire "Mesterséges paradicsomok" (Les Paradis Artificiels) című műve azonnali elismerést váltott ki. Az egyik legjelentősebb francia szimbolista, Baudelaire züllött, erőszakos és végül tragikus életet élt, 1867-ben ópiumfüggőként halt meg.

Ez a könyv, amely válasz Thomas De Quincey Egy ópiumevő vallomásai című művére, Baudelaire utolsó éveinek emlékirataként szolgál. A bor, az ópium és a hasis elmére gyakorolt hatásáról szóló, gyönyörűen kidolgozott portréban Baudelaire megörökíti a narkotikus transzban átélt álomszerű látomásait. Ezek a hallucinációk, amelyek olykor gyönyörűek, olykor nyugtalanítóak, és az őket gyakran kísérő nagyszerűség téveszméi alkotják a Paradis Artificiels-t, az eksztázis pompás, de hamis világait, amelyek végül a pusztulásához vezettek.

A hasis és az ópium hatását a boréval szembeállítva Baudelaire arra a következtetésre jut, hogy "a bor felemeli az akaratot, a hasis viszont tönkreteszi", és tétlenkedővé teszi mindazokat, akik használják. A vitatott könyv új fordítása lenyűgöző olvasmány, és egyben kulcs egy nagy író elméjéhez.