Értékelés:
A könyv részletesen elemzi a gonoszságot, feltárja annak az emberi természethez és az erkölcs összetettségéhez való kötődését, miközben amellett érvel, hogy a gonoszság felszámolása valószínűtlen. A gonosz cselekedetek történelmi példáit tárgyalja, és igyekszik fényt deríteni a gonosz cselekedetek megértésére, de kritikával szembesül, amiért olyan megoldásokat javasol, amelyek elavultnak vagy irreálisnak tűnhetnek.
Előnyök:⬤ A gonosz meggyőző elemzése
⬤ az erkölcsi értékek, a felelősség és az etika érdekes feltárása
⬤ racionális, világi és tárgyilagos vita
⬤ történelmi példákat mutat be a pontok illusztrálására.
⬤ A gonosz kezelésére javasolt megoldások naivnak tűnhetnek, különösen az „erkölcsi képzelet” klasszikusokon keresztül történő fejlesztésére helyezett hangsúly
⬤ kihívás a klasszikus oktatás iránti érdeklődés felkeltése a modern környezetben
⬤ kritika a bemutatott megoldások megvalósíthatóságával kapcsolatban.
(1 olvasói vélemény alapján)
The Roots of Evil
A gonoszság a legsúlyosabb erkölcsi problémánk. Világszerte kegyetlenség, kapzsiság, előítélet és fanatizmus teszi tönkre számtalan áldozat életét.
A felháborodás felháborodást vált ki. Milliók táplálnak forrongó gyűlöletet valós vagy képzelt ellenségeik iránt, ami az emberi természet vad és pusztító tendenciáit tárja fel. Ennek megértése megkérdőjelezi optimista illúzióinkat az ész és az erkölcs hatékonyságával kapcsolatban az emberi élet javításában.
De ezeknek az illúzióknak a feladása létfontosságú, mert ezek akadályozzák a gonosz fenyegetése elleni küzdelmet. E könyv célja, hogy megmagyarázza, miért cselekszenek az emberek ilyen módon, és mit lehet tenni ellene.
--John KekesA könyv első része részletesen tárgyalja a gonoszság hat szörnyű esetét: az 1210 körüli albigens keresztes hadjáratot; Robespierre 1793-94-es terrorját; Franz Stanglt, aki 1943-44-ben egy náci haláltábor parancsnoka volt; a Charles Manson és családja által 1969-ben elkövetett gyilkosságokat; az argentin katonai diktatúra által a hetvenes évek végén folytatott piszkos háborút; valamint egy John Allen nevű pszichopata tevékenységét, aki 1975-ben visszaemlékezéseket rögzített. John Kekes nem szenzációhajhászásból veszi fel ezeket a példákat, hanem inkább azért, hogy hangsúlyozza annak szükségességét, hogy élénken megőrizzük a tudatunkban, mi is a gonosz.
A második rész bemutatja, hogy Kekes szerint a kereszténység és a felvilágosodás által inspirált magyarázatok miért nem tudnak magyarázatot adni ezekre az esetekre, majd eredeti magyarázatot ad a gonoszságra általában és különösen ezekre az esetekre.
