A gyakorlati ész kritikája

Olvasói vélemények

Az ismertetők kiemelik Kant „A gyakorlati ész kritikája” című művének fontosságát a filozófushallgatók számára, elismerve annak a modern filozófiai diskurzusban betöltött alapvető szerepét. Miközben a könyvet tartalma és hozzáférhetősége miatt értékelik, több aggály is felmerül a nyomdai minőséggel és a kiegészítő anyagok hiányával kapcsolatban egyes kiadásokban.

Alapvető olvasmány a filozófia szakok számára, tömör és megfizethető változatok állnak rendelkezésre, általánosan elismert tartalom, amely Kant első kritikájánál is hozzáférhetőbb, és fontos betekintést nyújt a gyakorlati ész és az etika témakörébe.

Gyenge nyomdai minőség egyes kiadásokban, tartalomjegyzék és indexoldal hiánya, és egyes változatok nem vonzó kivitelben; a fordítás nem feltétlenül a leggyakrabban használt vagy preferált.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Critique of Practical Reason

Könyv tartalma:

Kant három kritikája közül a második, A gyakorlati ész kritikája a kanti filozófia középpontját képezi. 1788-ban jelent meg, és A tiszta ész kritikája és Az ítélőerő kritikája zárja.

Kant ezzel a művével a kereszténység igazságának igazolójaként alapozza meg szerepét, a lélek halhatatlanságának és Isten létezésének pozitív megerősítésének bemutatásával közelít a bizonyításhoz. A filozófus az élet summum bonumával kapcsolatban érvel: az embereknek nem egyszerűen a boldogságot kell keresniük, hanem az erkölcsi törvényt követve arra kell törekedniük, hogy méltóvá váljanak arra a boldogságra, amelyet Isten adhat. A Kritika három részből áll: az Analitikus, a Dialektikus és a Módszertan.

Az Analitikus meghatározza a legfőbb erkölcsi elvet, a kategorikus imperatívuszt, és amellett érvel, hogy annak engedelmeskedni annyi, mint szabadságot gyakorolni. A Dialektika feltételezi a halhatatlanság és Isten létezését, és amellett érvel, hogy a tiszta gyakorlati ész tévedésbe esik, amikor a tökéletességet ebben a világban várja el, nekünk pedig a tökéletesség megtalálását a következő világban kellene megelőlegeznünk, Isten segítségével.

Az utolsó rész, a Módszertan, javaslatokat tesz a tiszta gyakorlati ész használatára való nevelésre. Az erkölcsfilozófia történetében korszakalkotó szöveg, ez a kötet Kant szabad akaratról szóló elméletének legteljesebb kifejtését és gyakorlati metafizikájának teljes kifejtését kínálja.