A képességek konfliktusa

Olvasói vélemények

A „Filozófia, versenytársai és a tekintély” című Kant-könyv a különböző tudományos karok - különösen a teológia, a jog, az orvostudomány és a filozófia - közötti összetett kapcsolatot vizsgálja. A filozófiát „alacsonyabb rendű fakultásként” mutatja be, amely bár szellemi szabadságot élvez, gyakorlatilag irrelevánsnak tekinthető a társadalmi kormányzás szempontjából, amely a tekintélyhez láncolt magasabb rendű fakultásokat részesíti előnyben. A szöveg továbbá kitér az emberi fejlődés természetére, a forradalom szerepére és a nyilvánosság szükségességére a természetes jogok előmozdításában.

A könyv értékes azok számára, akiket érdekel a szellemi szabadság története, valamint a teológia és a filozófia kölcsönhatása. Gazdag forrásként szolgál a teológiai vitákhoz, és betekintést nyújt az emberi természetbe, a jogba és a történelemfilozófiába. A kétnyelvű kiadás a németül tanuló olvasók számára is hasznos.

A könyv sűrű és kihívást jelenthet a megértés szempontjából, különösen a filozófiai szakszókincs és fogalmak miatt. Egyes olvasók aránytalannak találhatják a teológiára való összpontosítást, és úgy érezhetik, hogy az érvek összevissza vannak kifejtve. Ráadásul egyes szakaszok fordíthatósága eltérő lehet, ami potenciális zavart okozhat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Conflict of the Faculties

Könyv tartalma:

A totalitárius állam érdeke, hogy az alattvalók ne gondolkodjanak saját maguk, még kevésbé, hogy gondolkodásukról tanácskozzanak. A porosz cenzúra ellenséges figyelme alatt írva Immanuel Kant a nyílt vita szükségessége mellett mert érvelni, ha máshol nem is, az egyetemen.

Az elnyomás e hősies kritikájában, amelyet először 1798-ban publikált, előrevetítette azokat a válságokat, amelyek a nemzetpolitika nevében veszélyeztetik az eszmék szabad kifejezését. A három, különböző időpontokban írt részből álló A karok konfliktusa a filozófia "alacsonyabb", csak az egyéni észnek felelős fakultása, valamint a teológiai, jogi és orvosi karok közötti örökös harcra tér ki, amelyek "magasabb" rangot kapnak a világ dolgaiban, és amelyek tanításai és gyakorlata a kormányzat érdekeit szolgálják. Kant világossá teszi például a teológiai kar és a kormányzat szoros szövetségét, amely szankcionálja tanításait, és amely erőszakhoz és cenzúrához folyamodhat.

Annál életbevágóbb és értékesebb tehát a filozófiai kar, amely a cselekvés előtti önálló gondolkodásra ösztönöz. Az első rész, "A filozófiai kar és a teológiai kar konfliktusa" lényegében a filozófiai kar véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogának igazolása.

A többi részben a filozófus hosszasan és behatóan vizsgálja az orvostudományt és a jogot, amelyek közül az egyik a fizikai "templomot" őrzi, a másik pedig szabályozza annak működését. Mary J.

Gregor a San Diegó-i Állami Egyetem filozófiaprofesszora, A szabadság törvényei (1963) című könyv szerzője.