Értékelés:
A könyv tömör áttekintést nyújt az ókori egyiptomi hiedelmekről és a Halottak Könyvéről, ami a kezdők számára vonzó, de a tapasztalt olvasók számára nem elég mély.
Előnyök:⬤ Informatív és jól kutatott
⬤ részletes magyarázatok az ókori egyiptomi vallásról
⬤ magával ragadó elbeszélés
⬤ gyönyörűen bemutatott képzőművészeti alkotásokkal és fényképekkel
⬤ alkalmas a témában járatlan olvasók számára.
Felszínes azok számára, akik mélyreható elemzést vagy a temetkezési szövegek tényleges fordításait keresik; csalódást okozhat a tapasztalt egyiptológusoknak, akik részletesebb tartalomra vágynak.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Book of the Dead: The History and Legacy of Ancient Egypt's Famous Funerary Texts
*Képeket is tartalmaz.
*A szövegekből vett részleteket tartalmaz.
*Inkluzív online forrásokat és bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Tekintettel az egyiptomi homokban talált temetkezési leletek sokaságára, néha úgy tűnik, mintha az ókori egyiptomiakat jobban foglalkoztatták volna a túlvilági élet dolgai, mint a napról napra megélt élet dolgai. Ezt leginkább a piramisok támasztják alá, amelyek évszázadokon át megragadták a világ képzeletét. Az egyiptomi piramisok az ókor olyan felismerhető szimbólumai, hogy az emberek évezredek óta feltételezésekkel élnek arról, hogy mik ezek és miért léteznek, anélkül, hogy teljes mértékben figyelembe vennék, hogy ezek az ősi szimbolikus építmények az évszázadok során milyen különböző jelentésekkel bírtak. Nemzedékek tekintettek rájuk egy elveszett múlt szimbólumaként, amelyet viszont gyakran romantikus és titokzatos világként ábrázoltak. Ez a verbális jelentés az idegenforgalmi iparon keresztül társult a szerkezetekhez, ahol az intrika nyilvánvalóan növeli a jegyeladásokat. Valójában az egyiptomi piramisok olyan régiek, hogy már az ókorban is vonzották a turistákat. Az ókorban a gízai nagy piramist a világ hét ókori csodája közé sorolták, és ez az egyetlen ma is fennmaradt piramis.
Bár az ősi sírokat nagymértékben kifosztották, még mindig a túlvilági élet kapuiként állnak, amelyek homályos ablakot nyitnak egy lenyűgöző civilizáció múltjába. A legfontosabb, hogy a fiatal Tutanhamon király viszonylag érintetlen sírja világos betekintést nyújtott. A Tutanhamon sírjában felfedezett tárgyak közül sok egyértelműen kifejezetten az ő és temetése számára készült, mint például a koporsók, halotti maszkok, kanópuszok és szobrok. Más tárgyak, például a bútorok, ruhák és szekerek nyilvánvalóan Tutanhamon életében használt tárgyak voltak. Számos tárgyán található motívum az ellenségei felett diadalmaskodó embert ábrázolta. Egy festett faládán például egy ilyen jelenet szép példája látható.
A király szekerén látható, amint csapatai követik, amint egy csapat núbiaira támad. Az egyiptomi király által Egyiptom ellenségei felett elkövetett agressziót és diadalt ábrázoló jelenetek az egyiptomi királyság klasszikus példái.
Az egyiptomiak minden szükséges dolog elvégzéséhez varázsigékre és megidézésekre támaszkodtak, amelyeket egy sor temetkezési szövegben, például a Piramisszövegekben gyűjtöttek össze. Az Újbirodalom korára a legnépszerűbb temetkezési szöveg a Halottak könyve volt, az emberiség történetének egyik legmegszólítóbb irodalmi címe. Misztikus írásai bepillantást engednek a mágikus gondolkodás olyan birodalmába, amely meghaladja a legtöbb szépirodalmi író képességeit. A nagyszerűen kivitelezett műalkotásokkal tündöklő Halottak könyve évszázadokon át elvarázsolta a tudósokat és a laikusokat. Éppen ezért sokakat meglephet, hogy A halottak könyve valójában nem is létezik könyvként. Valójában az, amit ma a Halottak Könyveként emlegetnek, valójában az egyiptomi történelem teljes skálájáról származó, átírásban és fordításban létező mintegy 400 varázsige gyűjteménye. Ezt a nevet a modern egyiptológusok adták ennek a szöveggyűjteménynek, de tény, hogy egyetlen szöveg sem tartalmazza az összes varázsigét, amely ehhez a műhöz kapcsolódik. Az ókori egyiptomiak számára ezek a varázsigék lazán egy olyan gyűjteményhez járultak volna hozzá, amelyet A napról napra való eljövetel könyve néven ismertek. Ez az elnevezés rendkívül fontos a könyv elsődleges céljának megértéséhez: az "éjszaka mélyéről" való visszatérés. A "nappal előjövés" egyiptomi fogalma újjászületést jelentett, ahogyan a Nap is "újjászületik" minden reggel a napnyugtakor bekövetkező "halála" után.
Más szóval, a mű nem valamiféle mágikus könyv a "holtak" megidézésére, a velük való beszélgetésre vagy a "holtak" elleni harcra, hanem valójában egy kézikönyv a holtak számára, hogy túllépjenek a fizikai halálon, és "előjöjjenek" az örök boldogság állapotába.
