Olvasói vélemények
Összegzés:Tahar Ben Jelloun A homokgyerek című regénye a nemi identitás és a társadalmi konstrukciók összetett témáit járja körül a francia protektorátus idején Marokkóban. Bár a regény elgondolkodtató elbeszélést nyújt az identitással kapcsolatos küzdelmekről, sok olvasó zavarosnak és kevésbé magával ragadónak találja a történet szerkezetét, amely több elbeszélőt és egy befejezetlen történetet foglal magában. A karakterek ábrázolását egyesek felszínesnek minősítik, ami befolyásolja az olvasók érzelmi kötődését a történethez.
Előnyök:⬤ A nemi identitás és a társadalmi konstrukciók elgondolkodtató feltárása.
⬤ Bonyolult társadalmi kérdésekkel foglalkozik Marokkóban.
⬤ A történetmesélés és a kultúrkritika iránt érdeklődő olvasóknak szól.
⬤ Erős érzelmeket vált ki, és a személyes nézőpontok átgondolására késztet.
⬤ Magával ragadó kapcsolatok a szereplők között.
Hátrányok:⬤ Zavaros elbeszélésszerkezet több elbeszélővel és megoldatlan történetszállal.
⬤ A karakterek mélységének és érzelmi elkötelezettségének hiánya.
⬤ Egyesek szerint a történetmesélés egyenetlen és elvonatkoztat a fő témától.
⬤ A fordítást kritika érte a pontatlanságok és az olvasási élményt befolyásoló kritikák miatt.
⬤ Lehet, hogy az alkalmi olvasók számára nem lesz élvezetes, mivel a tudományos kritika felé hajlik.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Sand Child
Könyv tartalma:
Ben Jelloun a gazdag arab szóbeli hagyományra támaszkodva mesél a hatalomról, a gyarmatosításról, a nemekről és a szexuális identitásról Észak-Afrikában.
Ebben a Marokkóban játszódó lírai, hallucinációs regényben Tahar Ben Jelloun fantáziadús és radikális kritikát fogalmaz meg a kortárs arab társadalmi szokásokról és az iszlám jogról. A Homokgyerek egy marokkói apa azon törekvését meséli el, hogy meghiúsítsa az iszlámnak a női utódokra vonatkozó örökösödési törvényeinek következményeit.
A már hét lány apja, Ahmed hadzsi elhatározza, hogy nyolcadik gyermeke férfi lesz. Ennek megfelelően a csecsemőt, aki lány, Mohammed Ahmednek nevezi el, és fiatal férfiként neveli fel, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a hagyományos arab-iszlám társadalmak kizárólag a férfiaknak biztosítanak. Ahogy azonban Ahmed felnőtté válik, a gyermekvállalási vágya szexuális fejlődésének kezdetét jelzi, és Ahmed Zahra néven nőként kezdi felfedezni valódi szexuális identitását.
Ben Jelloun a gazdag arab szájhagyományra támaszkodva meséli el Ahmed életének rendkívüli eseményeit egy hivatásos mesemondón és a hallgatókon keresztül, akik az 1950-es években egy marrakeshi piactéren gyűltek össze, hogy meghallgassák a történetét. Az észak-afrikai hatalom, a gyarmatosítás és a nemek közötti egyenlőség költői víziója, A homokgyerek méltán ünnepelt világszerte, mint a nemzetközi regényirodalom merész és jelentős alkotása.
