Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet nagyra értékelik a jogtudományról és a jogfilozófiáról szóló éleslátó érvei miatt, így a jogelmélet iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány. Egyes kiadásokat azonban a rossz minőség és a számos tipográfiai hiba miatt kritizálják.
Előnyök:⬤ Meggyőző és koherens érveket kínál a liberális jogtudományról.
⬤ Serkenti a kritikus gondolkodást a jogokkal és a jogértelmezéssel kapcsolatban.
⬤ Klasszikusnak tekinthető és nélkülözhetetlen olvasmány a jogászok és a filozófia szerelmesei számára.
⬤ Világos írásmóddal és mélyreható gondolatokkal ragadja meg az olvasót.
Hátrányok:⬤ Egyes kiadások jelentős tipográfiai hibákkal és rossz formázással rendelkeznek.
⬤ Egyes érvek nem elég mélyek, ahogyan azt néhány kritikus említette.
⬤ Az írói stílus egyes olvasók számára ridegnek vagy távolságtartónak tűnhet.
⬤ Néhányan úgy érzik, hogy a könyvnek hasznára válna a jobb szerkesztés és a kiegészítő kommentárok.
(19 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Taking Rights Seriously: With a New Appendix, a Response to Critics
Könyv tartalma:
Mi a jog? Mire való? Hogyan döntsenek a bírák újszerű esetekben, amikor a jogszabályok és a korábbi döntések nem adnak egyértelmű választ? A bírák ilyen esetekben új jogot alkotnak, vagy van valamilyen magasabb rendű jog, amelyben felfedezik a helyes választ? Mindenkinek mindig be kell tartania a törvényt? Ha nem, akkor mikor engedelmeskedhet erkölcsileg szabadon az állampolgár?
Egy neves filozófus száll be az e kérdéseket körülvevő vitába. Ronald Dworkin világosan és erőteljesen érvel az angol-amerikai jogban uralkodó "uralkodó" elmélet - a jogi pozitivizmus és a gazdasági utilitarizmus - ellen, és azt állítja, hogy az egyéneknek a kifejezetten meghatározottakon túl is vannak jogaik, és hogy az állammal szemben olyan politikai és erkölcsi jogaik vannak, amelyek a többség jólétét megelőzik.
Dworkin részletesen bírálja a jogi pozitivisták jogelméletét, különösen H. L. A. Hart jól ismert változatát. Ezután kidolgozza az ítélkezés új elméletét, és azt azokra az esetekre alkalmazza, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság értelmezi és alkalmazza az Alkotmányt, és amelyek központi és politikailag fontosak. John Rawls igazságosságelméletének elemzésén keresztül amellett érvel, hogy a politikai jogok között alapvető az a jog, hogy minden egyénnek joga van az őt kormányzó személyek egyenlő tiszteletéhez és törődéséhez. A jogkövetés elméletét kínálja, amelynek célja nem egyszerűen a polgári engedetlenséggel kapcsolatos elméleti kérdések megválaszolása, hanem az, hogy útmutatóként működjön a polgárok és a hivatalnokok számára. Végül Dworkin professzor a szabadsághoz való joggal foglalkozik, amelyről gyakran úgy gondolják, hogy az egyenlőséghez való alapvető joggal vetekszik, sőt, azt megelőzi. Azt állítja, hogy léteznek különálló egyéni szabadságjogok, de ezek nem a szabadsághoz való absztrakt jogból, hanem magából az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez való jogból erednek. Tagadja tehát, hogy a szabadság és az egyenlőség ellentétes eszmék lennének.
Ronald Dworkin jogelmélete és az egyéni jogokra vonatkozó morális felfogása, amely ennek alapjául szolgál, máris az egyik legbefolyásosabb filozófussá tette őt ezen a területen. Ez az első kiadvány, amely ezeket az eszméket könyv formájában megjelenteti.
