A koszovói csata: A szerbek és az oszmánok közötti, Szerbia nemzeti identitását megalapozó csata története és öröksége

Olvasói vélemények

A könyv kritikái vegyes fogadtatásban részesültek, kiemelve a szerb történelem, különösen a koszovói csata és Milos Obilić személyének ábrázolását. Egyes olvasók dicsérték a történetmesélést és a történelmi vonatkozásokat, míg mások a pontatlanságokat és a könyv bemutatását kritizálták.

A könyv jól megírt és szépen nyomtatott, a koszovói csatáról szóló részletes történetmeséléssel és a történelmi tények és a mítoszok világos megkülönböztetésével. Csodálatos és gyönyörű olvasmányként jellemezték.

Több kritikus rámutatott a jelentős pontatlanságokra, azt állítva, hogy Milos Obilić albán származású volt, és hogy a könyv félremagyarázza a történelmi tényeket. Néhányan inkább politikai pamfletnek, mint komoly történelmi műnek minősítették a könyvet, és kritizálták, hogy felületes, rosszul kutatott, és más forrásokból másolt tartalmakat tartalmaz.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Battle of Kosovo: The History and Legacy of the Battle Between the Serbs and Ottomans that Forged Serbia's National Identity

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

A balkáni térség történelmileg a világ egyik legégetőbb régiója volt. Számos nemzeti csoport otthona, valamint Európa, Ázsia és a Közel-Kelet kereszteződésében fekvő Balkán kiemelkedő szerepet játszott a világ ügyeiben. Hírhedt, hogy 1914-ben egy szerb nacionalista, Gavrilo Princip által Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg ellen elkövetett merénylet volt az utolsó csepp a pohárban, amely az első világháborúhoz vezetett.

A Balkán azonban már jóval azelőtt gyúlékony volt, hogy Princip golyói meggyilkolták volna a trónörököst. Számos ország megpróbálta kiterjeszteni határait a Balkánon belül, és ezek közül sokakat támogattak a nagyobb kontinentális hatalmak, mint Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Németország és Olaszország. Az instabilitás fő oka a birodalom hanyatlása volt a Balkánon, ahol a 15. század óta az Oszmán Birodalom uralta a Balkán délkeleti részét, a régió északnyugati részén pedig az osztrák Habsburgok voltak az uralkodók. Az első világháború nyomán jött létre Jugoszlávia, egy szerbekből, horvátokból, bosnyákokból, szlovénokból, macedónokból és montenegróiakból álló soknemzetiségű ország. A Jugoszláviához tartozó nemzetiségeken kívül a Balkán számos más identitásnak, etnikumnak és hagyománynak is otthont adott, köztük a görögöknek, bolgároknak, románoknak, albánoknak és törököknek.

Jugoszlávia végül szétszakadt, mivel a különböző etnikai csoportok mindegyike saját nemzetiségi és kulturális érzéssel rendelkezett, és az egyik legdominánsabb csoport a szerbek voltak, akik a belharcok középpontjában álltak. A szerb nemzetről alkotott elképzelések középpontjában az 1389-es koszovói csata állt, a "feketerigók mezején", ahol az oszmánok legyőztek egy szerb sereget, de ennek ellenére Szerbiának identitástudatot adott egy ellenséges régióban. Koszovó szintén szerves részévé vált a szerb államról alkotott elképzeléseknek, és mint túlnyomórészt keresztény ortodox nép, Szerbia testvéri támogatást kapott a társvallásúaktól is, leginkább Oroszországtól. Az oroszok, osztrákok és szerbek között Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően kialakult dulakodás a történelem akkori leghalálosabb konfliktusához vezetett.

Tekintettel arra, hogy a szerbek történelmileg mennyire ragaszkodnak a koszovói csatához, amelyet 1389. június 28-án vívtak a dél-szerbiai Koszovó síkságon a fiatal Oszmán Birodalom ellen, némileg meglepő, hogy mi is történt ott valójában. Kétségtelen, hogy az európai történelem fontos, sőt ikonikus csatájának tartják, de első pillantásra nehéz belátni, hogy miért. Bár egyik fél sem vetett be több mint 40 000 embert, ez egy véres csata volt, amely szinte a szerb nemzet végét jelentette.

Magáról a tényleges csatáról kevés feljegyzés maradt fenn, ezért a történészek megpróbálták rekonstruálni az események valószínűsíthető láncolatát a leírt stratégiáknak, számoknak és más hasonló csatákból származó információknak köszönhetően. A szerb és török források gyakran ellentmondanak egymásnak, és amit a modern történelemkönyvek továbbadnak az eseményekről, az általános feltételezésen és a legvalószínűbb igazságon alapul. Persze éppen a tényleges dokumentáció hiánya az oka annak, hogy a csata olyan könnyen mitologizálhatóvá vált, és bár Koszovónak nem volt döntő hatása az oszmán történelem menetére vagy más szomszédaiéra, a szerbek mégis úgy tekintenek rá, mint egy jelentős konfliktusra, amely a mai napig visszhangzik.

A koszovói csata: A szerbek és az oszmánok közötti csata története és öröksége, amely Szerbia nemzeti identitását kovácsolta, a 14. századi Balkánról, a szerbeket és az oszmánokat a koszovói síkságra vezető körülményekről, valamint az ezt követő eseményekről, amelyekből a ma Koszovó-mítoszként ismert erőteljes kulturális jelenség született. A fontos emberek, helyek és események képei mellett úgy ismerheted meg a csatát, ahogyan még soha.