A lepantói csata: Az Oszmán Birodalom és a Szent Liga közötti döntő jelentőségű tengeri csata története.

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Battle of Lepanto: The History of the Decisive Naval Battle between the Ottoman Empire and the Holy League

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

Geopolitikai szempontból a középkor talán legmeghatározóbb eseménye Konstantinápoly 1453-as sikeres oszmán ostroma volt. A város már a 4. században birodalmi főváros volt, amikor Nagy Konstantin ide helyezte át a Római Birodalom hatalmi központját, és ezzel gyakorlatilag az ókor legnagyobb birodalmának két, majdnem egyformán erős felét hozta létre. Konstantinápoly még azután is a Bizánci Birodalom fővárosa maradt, hogy a Római Birodalom nyugati fele az 5. század végén összeomlott. Természetesen az Oszmán Birodalom is Konstantinápolyt használta birodalma fővárosaként, miután hódításukkal ténylegesen véget vetettek a Bizánci Birodalomnak, és stratégiai fekvésének köszönhetően évekig kereskedelmi központ volt, és ma is az, török nevén Isztambul.

A Bizánci Birodalom megszűnése nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is mélyreható hatással volt. Konstantinápoly döntő szerepet játszott a keresztes hadjáratokban, és a bizánciak bukása azt jelentette, hogy az oszmánok most már Európával is határosak voltak. Az iszlám birodalmat a tőlük nyugatra fekvő, túlnyomórészt keresztény kontinens fenyegetésnek tekintette, és nem kellett sok idő ahhoz, hogy a különböző európai nemzetek összecsapjanak a hatalmas törökökkel. Valójában az oszmánok összecsaptak az oroszokkal, osztrákokkal, velenceiekkel, lengyelekkel és másokkal, mielőtt az első világháború következtében összeomlottak volna, amikor a központi hatalmakhoz tartoztak.

Konstantinápoly elfoglalása után az Oszmán Birodalom a következő évszázadokat azzal töltötte, hogy növelje méretét, hatalmát és befolyását, Kelet-Európával ütközve, és a világ egyik legfontosabb geopolitikai szereplőjévé vált. Különböző európai koalíciók többszöri erőfeszítéseire volt szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a kontinens teljes oszmán átvételét, és ezen erőfeszítések egyik legfontosabb csatájára 1571-ben került sor.

A lepantói csata a történelem egyik legnagyobb ikonikus katonai összecsapása, amelyet Waterloo, Hastings, Somme és az angliai csata mellé sorolnak. Ez volt az utolsó és legnagyobb nagy csata, amelyben gályák - evezős hajók, amelyek az ellenséges hajókat döfték meg és szálltak partra - vettek részt, és egyben az első olyan nagy tengeri összecsapás, amelyben ténylegesen ágyúkat használtak. Két nagy civilizáció, az Oszmán Birodalom és az európai keresztény államok összecsapása volt, amelyek a világ fölényéért és Európa feletti uralomért harcoltak. A barcelonai Museu Maritim a Szent Liga zászlóshajójának, a Realnak életnagyságú másolatát, valamint számos kisebb modellt és korabeli festményt őriz. A velencei Museo Storico Navale gályák és gályák (ágyúnaszádok) makettjeivel büszkélkedhet.

A keresztény (különösen a katolikus) hagyomány a lepantói csatát a Nyugat győzelmeként ünnepelte, míg az iszlám világ nagyrészt figyelmen kívül hagyta, mint jelentéktelen eseményt. Annyi bizonyos, hogy átmenetileg megfékezte az oszmán tengeri hatalmat, és segített megmenteni Európát egy esetleges inváziótól. Így, bár a csatának kevés tényleges emléke maradt fenn, a csatát a korabeli európaiak átfogóan dokumentálták. Egyikük Miguel de Cervantes volt, akire ma a Don Quijote szerzőjeként emlékeznek, aki a harcokban elvesztette bal karjának használatát.

A lepantói csata: Az Oszmán Birodalom és a Szent Liga közötti döntő jelentőségű tengeri csata története krónikája azokat az eseményeket és konfliktusokat mutatja be, amelyek Európa egyik leghíresebb tengeri csatájához vezettek. A fontos emberek, helyek és események képei mellett úgy ismerheted meg a lepantói csatát, mint még soha.