A makkabeus lázadás: A zsidó felkelés története és öröksége a Szeleukida Birodalom ellen, amely helyreállította Júdea vallási szabadságát.

Olvasói vélemények

A könyv a történelmi események tömör, mégis informatív feltárása, különös tekintettel az újszövetségi időkre. Egyedülálló szemléletet nyújt, amely ötvözi a bibliai és a modern történelmi beszámolókat, így a történelem iránt érdeklődők számára is lebilincselő.

Információkban gazdag, idézett forrásokkal, betekintést nyújt az újszövetségi életbe, jó a történelmi ismeretek felfrissítésére, és elfogulatlan kutatási megközelítést mutat be.

Gyakoriak a gépelési hibák, amelyek rontják a hitelességet, és a könyv összességében rövid terjedelme miatt egyes olvasók több mélységre vágyhatnak.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Maccabean Revolt: The History and Legacy of the Jewish Uprising against the Seleucid Empire that Restored Judea's Religious Freedom

Könyv tartalma:

*Képeket is tartalmaz.

*Tartalmaz részleteket a Bibliából és ősi beszámolókból.

*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.

Kr. e. 722-ben az újasszír birodalom elpusztította Izrael királyságát, és hároméves ostrom után Szamaria városa II. Sargón csapatai kezére került. Az ókori világban bevett szokás szerint a győztes kiirtotta a lakosokat, és száműzetésbe kényszerítette őket, a menekülteket pedig szétszórta Kis-Ázsiában és valószínűleg Afrikában, hogy összetartó csoportként megsemmisítse őket, és megakadályozza, hogy esetleg fellázadjanak. Ez a száműzetés Izrael 10 elveszett törzsének végét jelentette. Csak a sokkal kisebb és kevésbé fontos Júda királysága, amely a déli száraz vidékeken fészkelt, élte túl Asszíria királyának i. e. 701-ben indított hadjáratát, amelyet a Biblia az angyalok beavatkozásának tulajdonít. A modern történészek úgy vélik, hogy egy olyan erős hadsereg, mint Szennácherib serege, azért nem tudta befejezni a munkát, mert egy járvány vagy betegség terjedt el a sereg soraiban, és visszavonulásra kényszerítette őket. Akárhogy is történt, Júda királysága még néhány évtizedig fennmaradt, az ősi Ígéret Földjének déli csücskében, a Holt-tenger nyugati partján. Előbb a birodalomnak volt alárendelve, amely megpróbálta elpusztítani, majd az újbabiloniaknak. Végül II. Nabukodonozor király lerombolta Jeruzsálemet.

Jeruzsálem az i. e. 6. század nagy részében lakatlan volt. Ezt az időszakot nevezik babiloni száműzetésnek, és a bibliakutatók úgy vélik, hogy a zsidó nép ezekben az években került kapcsolatba számos olyan történettel és legendával, amelyek később beépültek szent írásaikba. Egy nemzedékkel később Nagy Cyrus akhájmenida perzsa császár megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe, hogy újjáépítsék a templomot és újjáalapítsák nemzetüket.

Az újjászületett ország, amely a Jehud Medinata nevű tartományban telepedett le, félig-meddig önállóan, bár a korábbinál kisebb mértékben, de fennmaradt, amíg a Nagy Sándor hódításai után keletkezett görög királyságok ismét be nem olvasztották. Ezt követően a zsidók a hellenista Szeleukidák uralma alatt maradtak, akik Mezopotámiából irányították közel-keleti királyságukat, és időnként az egyiptomi Alexandriából uralkodó Ptolemaioszok uralma alatt.

A térség zsidói és görögjei közel két évszázadon át viszonylagos békében élhettek. A szeleukida uralkodók megengedték a zsidóknak, hogy zavartalanul gyakorolják vallásukat, és a zsidók közül sokan átvették a hellenizmus egyes aspektusait, hogy behízelegjék magukat az uralkodóknak. Végül azonban számos tényező vezetett a zsidó felkeléshez a szeleukida uralom ellen, amely i. e. 167-ben kezdődött, és makkabeus felkelés néven vált ismertté. A felkelés a zsidó identitástudat erősödésének és egyfajta proto-nacionalizmusnak az eredményeként jött létre, amely a Szeleukidákat a Szentföld ellenséges megszállóinak tekintette. A másik oldalon IV. Antiochus szeleukida király (Kr. e. 175-164) gyanakvással tekintett a zsidókra, mivel gyakran elszigeteltek voltak, és nem voltak hajlandók elfogadni a hellenizmust. Ezek a hozzáállások ütköztek, ami a makkabeus lázadáshoz vezetett.

A makkabeus felkelés soha nem ért egyértelműen véget, ezért a történészek továbbra is vitatkoznak az idővonalról, de mivel egy ideig elhúzódott, függetlenségi mozgalomból zsidó hódító háborúvá alakult. Jeruzsálemben helyreállították Júdea fennhatóságát és a templomi istentiszteletet, de szerencséjükre a zsidó nemzet nem sokáig maradt fenn Róma felemelkedése miatt. Mindazonáltal a felkelésnek maradandó hatása volt a zsidó kultúrára és identitásra, a Bibliára, a hanuka ünneplésére és az ókori Közel-Kelet geopolitikai helyzetére.

A makkabeus felkelés: The History and Legacy of the Jewish Uprising against the Seleucid Empire that Restored Judea's Religious Freedom vizsgálja a felkelés eredetét, a felkelést vezető embereket és az eredményeket. A fontos emberek, helyek és események képei mellett úgy ismerheted meg a makkabeus felkelést, mint még soha.