Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 11 olvasói szavazat alapján történt.
The Battle of Nicopolis: The History and Legacy of the Decisive Siege that Ended One of the Last Medieval Crusades against the Ottomans
*Képeket is tartalmaz.
*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
Geopolitikai szempontból a középkor talán legmeghatározóbb eseménye Konstantinápoly 1453-as sikeres oszmán ostroma volt. A város már a 4. században birodalmi főváros volt, amikor Nagy Konstantin ide helyezte át a Római Birodalom hatalmi központját, és ezzel gyakorlatilag az ókor legnagyobb birodalmának két, majdnem egyformán erős felét hozta létre. Konstantinápoly még azután is a Bizánci Birodalom fővárosa maradt, hogy a Római Birodalom nyugati fele az 5. század végén összeomlott. Természetesen az Oszmán Birodalom is Konstantinápolyt használta birodalma fővárosaként, miután hódításukkal ténylegesen véget vetettek a Bizánci Birodalomnak, és stratégiai fekvésének köszönhetően évekig kereskedelmi központ volt, és ma is az, török nevén Isztambul.
Természetesen a bizánciak és az európaiak nem vették tudomásul az oszmán betöréseket, és az oszmánok konstantinápolyi győzelme előtti nemzedékekben az európai szövetségek gyakran próbálták megfékezni az oszmán előrenyomulást, hadjárataikat a keresztes hadjárat fogalmába burkolva. Az egyik ilyen akció a 14. század vége felé zajlott, és előrevetítette azt, ami a 15. században következett.
A 14. századi oszmán hadjáratok adják a nikápolyi csatához vezető események hátterét. Az egyik utolsó nagy keresztes hadjáratot 1396-ban indította el IX. Bonifác pápa, és az időzítés tökéletes volt ahhoz, hogy az európai királyságok egyesüljenek és erős fenyegetést jelentsenek az oszmánokra. A Franciaország és Anglia közötti 100 éves háborúban fegyverszünet volt, és II. Richárd király éppen akkor vette feleségül Izabella francia hercegnőt. Így mind az angolok, mind a frankok képesek lennének csapatokat küldeni, hogy csatlakozzanak egy keresztes hadjárathoz, akárcsak Magyarország, Bulgária, Velence, Genova, Horvátország, Vallachia, a Szent Római Birodalom és a Johannita Lovagrend. Becslések szerint mind a keresztes hadak, mind az oszmán seregek valahol 15 000-20 000 fő között álltak egyenként, de a források mind másról szólnak. Egyesek több százezer fős seregekről számolnak be, mások szerint pedig az ellenséges haderő legalább kétszer akkora volt, mint a saját seregük. Valójában az angol katonák tényleges részvétele nem bizonyított, és nem léteznek feljegyzések arról, hogy ekkora sereget küldtek volna külföldre abban az időben. Genova és Velence valószínűleg más, az uralmuk alatt álló területeken is jobban elfoglalt volt, bár biztosan küldtek egy kisebb konvojt a keresztesek támogatására. Az oszmán oldalon a számok ugyanúgy változóak, de a szerbek és türkmének koalícióját valószínűleg 20 000 főnél kevesebbre lehetett számítani.
Nikopolisz természetes helyszín volt egy ilyen csatához. A várost 1393-ban Bulgária cárja, Iván Sishman védte meg egy utolsó ellenállásban a betörő Oszmán Birodalom ellen, de a városról elnevezett közismert csata 1396-ban zajlott le, amikor egy egész Európából érkező lovagi sereg szállt szembe az oszmán sereggel. Ez a csata arról híres, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor a keresztény Európa (vagy legalábbis annak nagy része) egyetlen zászló alatt egyesült, hogy egy közös ellenség ellen harcoljon, és a katonai vállalkozást gyakran nevezik az utolsó keresztes hadjáratnak. Az elnevezés talán nem teljesen pontos, mivel a nemzetek még 300 évig folytatták a keresztes lovagok zászlaja alatt a harcot az iszlám oszmánok ellen, de ez a hadjárat jelentette az utolsó alkalmat, amikor Európa nemessége, ha nem is a köznemesek, de a köznemesség egységesen lépett fel, és mint ilyen, a középkor végét jelezte, azt az időszakot, amikor a katolikus egyház abszolút uralmat gyakorolt Európa felett, és alakította társadalmát és kultúráját.
A nikápolyi csata: Az oszmánok elleni utolsó középkori keresztes hadjáratok egyikét lezáró döntő ostrom története és hagyatéka a középkori Európa egyik leghírhedtebb csatájához vezető események és konfliktusok krónikája. A fontos emberek, helyek és események képei mellett úgy ismerheted meg a nikápolyi csatát, mint még soha.
