Értékelés:
Az „Anna May második eljövetele” című könyv Anna May Wong életébe mélyen belemerül, kiemelve a filmiparhoz való hozzájárulását a történelmi rasszizmus és a társadalmi kihívások hátterében. Míg sok kritikus dicsérte a könyv elbeszélői stílusát és a történelmi kontextus beépítését, mások a szerkezetét és a túlságosan részletes megközelítést kritizálták.
Előnyök:A könyv jól megírt és lebilincselő, egy regényre hasonlít. Alapos történelmi kontextust kínál Anna May Wong életével és a szórakoztatóiparral kapcsolatban, és számos fényképet is tartalmaz. Arra ösztönzi az olvasókat, hogy értékeljék Wong történetét és a filmtörténetben betöltött szerepét, felhívja a figyelmet a rasszizmus kérdésére, és segít megismertetni az olvasókat az amerikai történelem egy fontos alakjával.
Hátrányok:Néhány olvasó túl részletesnek és fáradságosnak találta az írásmódot, és tankönyvhöz hasonlította. A kritikusok megemlítették, hogy a szerző időnként elhanyagolta Wong életének kulcsfontosságú pillanatait, és túlságosan sok közhelyet használt. Mások úgy érezték, hogy az elbeszélés tempója időnként vontatott, ami megnehezítette az anyaggal való foglalkozást.
(10 olvasói vélemény alapján)
Daughter of the Dragon: Anna May Wong's Rendezvous with American History
Anna May Wong (1905-1961) egy kínai mosoda gőzében és keményítőjében született, és a századfordulós Los Angelesben vált a régi Hollywood leghíresebb kínai-amerikai színésznőjévé, a filmvászon szirénájává, aki világszerte elbűvölte a közönséget, és reklámfotóit - némi dacossággal - „Keletre az Öné” aláírással látta el.
Most, több mint egy évszázaddal születése után, Yunte Huang elmeséli Wong tragikus élettörténetét, végigkövetve útját a kínai negyedből a némafilmes Hollywoodba, a weimari Berlinből a háború előtti, dekadens Sanghajba, és megörökítve az amerikai televíziót a kezdeti időkben. Ahogy Huang megmutatja, Wong randevúja a történelemmel figyelemre méltó karakterek felvonultatásával jár, köztük egy elragadtatott Walter Benjamin és (egy ugyancsak elragadtatott) Marlene Dietrich.
Megkérdőjelezve a parodisztikusan rasszista felfogást, amely Wongot „Sárkányhölgyként”, „Pillangókisasszonyként” vagy „Kína babájaként” tartja számon, Huang életrajza egy igazán rezonáns történelmi művé válik, amely tükrözi a tomboló kínaiellenes idegengyűlöletet, a szemérmetlen szexizmust és a nőkkel szembeni ageizmust, amely meghatározta mind Hollywoodot és Amerikát Wong túlságosan rövid ötvenhat földi éve alatt.
