Értékelés:
A könyv korlátozott információkat közöl a szovjet nukleáris programról, elsősorban az amerikai nézőpontra összpontosítva. Hiányoznak belőle az olyan alapvető tudományos funkciók, mint a tárgymutató és a számozott oldalak, ami csökkenti a könyv referenciaként való használhatóságát. Bár tartalmazhat figyelemre méltó meglátásokat, több recenzens ténybeli hibákat talált, és kritizálta a könyv általános minőségét.
Előnyök:Jó első lépést nyújt a szovjet nukleáris történet feltárásához, annak ellenére, hogy egy totalitárius államban a forrásszerzés kihívásokkal jár. Hasznos ismereteket nyújt a második világháború utáni nukleáris fejlesztésekről.
Hátrányok:Kevés információt tartalmaz a szovjet programról, főként az amerikai munkát foglalja össze. Hiányoznak az olyan alapvető tudományos jellemzők, mint az oldalszámok és a tárgymutató, így referenciaként alkalmatlan. Ténybeli hibákat tartalmaz, például helytelen repülőgépneveket, és alacsony színvonalú, magazinszerű produkciónak minősül.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Soviet Nuclear Weapons Program: The History and Legacy of the USSR's Efforts to Build the Atomic Bomb
*Képeket is tartalmaz.
*Bibliográfiát tartalmaz a további olvasáshoz.
A második világháborúban több tízmillióan haltak meg, amikor a hadviselő hatalmak versenyeztek a legjobb vadászgépek, tankok és fegyverek megalkotásáért, és végül ez a verseny kiterjedt a bombákra is, amelyek elég erőt hordoztak ahhoz, hogy magát a civilizációt is elpusztítsák. Miközben Európában és a Csendes-óceánon tombolt a háború, Nobel-díjasok álomcsapata dolgozott a Manhattan-projekten, egy olyannyira titokban tartott programon, hogy Harry Truman alelnök nem is tudott róla, amíg 1945 áprilisában, Roosevelt elnök halála után át nem vette az elnökséget.
A Manhattan-projekt végül a "Little Boy" és a "Fat Man" bombákat eredményezte, amelyek több mint 100 terajoule energiát szabadítottak fel Hirosimában és Nagaszakiban, de hetekkel korábban, 1945. július 16-án az új-mexikói Alamogordóban történt az első nukleáris robbanás. Az első bombát a "szerkentyű" becenévvel illették, hogy elkerüljék a kémkedési kísérleteket, amelyek során kiderült volna, hogy az valóban egy bomba. Bizonyos értelemben a júliusban felrobbantott szerkezet egyébként nem is volt igazi "bomba".
Nem volt bevethető eszköz, bár detonálható volt.
Ennek a sikernek a híre eljutott Truman elnökhöz, aki akkor a potsdami konferencián vett részt, és ott a hírt átadta Joszif Sztálin szovjet vezetőnek. Sztálin meglepetést színlelt.
A sors ironikus fordulataként a kémkedési küldetések felfedték az amerikai nukleáris kutatásokat a szovjetek előtt, mielőtt még Truman alelnökhöz eljutott volna a hír.
A Hirosima és Nagaszaki elleni 1945. augusztusi támadások, valamint a hidegháború idején végrehajtott kísérletek és az azokat kísérő gombafelhők megmutatták volna a nukleáris fegyverek valódi erejét és rémületét, de az 1930-as évek végén ezeket a bombákat még csak homályosan gondolták át, különösen egy német tudós sikeres első kísérletét követően, amely az atom felhasítására irányult. Annak ellenére, hogy a nácik nukleáris fegyverre való törekvése 1939-ben komolyan elkezdődött, senki sem tudta igazán, hogy a nukleáris fegyverek milyen fontosnak bizonyulnak majd a háború és a geopolitika szempontjából, ezért a németek vonakodtak erőforrásokat fordítani erre. Ráadásul az is hátráltatta őket, hogy politikájuk miatt a háború előtt olyan zsidó tudósok, mint Liz Meitner és Albert Einstein menekülni kényszerültek.
Sztálin rezsimje a maga részéről 1942 óta dolgozott egy nukleáris fegyverprogramon, nagymértékben támaszkodva a sikeres szovjet kémkedésre. A Manhattan-projekthez kapcsolódó hírszerzési források segítségével Sztálin folyamatosan nyomon követhette a szövetségesek atombomba megalkotása felé tett lépéseit, így 1945-re a szovjetek már rendelkeztek az első amerikai atombomba működő tervrajzával.
1949. augusztus 29-én a szovjetek sikeresen teszteltek egy atombombát, és ezzel a Szovjetunió az USA után a második olyan nemzet lett, amelyik nukleáris fegyvereket fejlesztett ki és birtokolt. Maga a nukleáris korszak még gyerekcipőben járt, de néhány éven belül a nukleáris háború eljövetele már a világot fenyegette, és a nukleáris fölényt birtokló rosszindulatú diktatúra kilátása éjszakánként ébren tartotta a nyugati vezetőket.
A szovjet nukleáris fegyverprogram: Az atombomba megépítésére irányuló szovjet erőfeszítések története és öröksége megvizsgálja a szovjetek versenyfutását a végső cél elérése érdekében a második világháború alatt és után, valamint azt, hogy miként haladtak céljaik megvalósítása felé. A fontos emberek, helyek és események képei mellett úgy ismerheted meg a náci Németország atomfegyverprogramját, mint még soha.
