Értékelés:
Alvin Plantinga „A szükségszerűség természete” című könyvét nagyra értékelik a modális logikához és az Isten létezésére vonatkozó ontológiai érveléshez való hozzájárulása miatt. Világosan és mélyrehatóan tárja fel az összetett filozófiai fogalmakat, így egyszerre nélkülözhetetlen olvasmány a komoly filozófushallgatók számára és kihívást jelentő szöveg a laikus olvasók számára. Miközben a szigorú elemzéséért és intellektuális őszinteségéért dicsérik, egyes olvasók bonyolultsága miatt sűrűnek és nehezen érthetőnek találják.
Előnyök:⬤ Filozófiai remekmű, amely a modális logikában jeleskedik.
⬤ Az ontológiai érvelés ügyes védelme.
⬤ Világos és tömör írás, a sűrűség ellenére.
⬤ Szellemi őszinteség és a lehetséges ellenvetésekkel való szembenézés.
⬤ Értékes a modális logika és a lényegi tulajdonságok megértéséhez.
⬤ Fontos hozzájárulás az isteni szuverenitásról és az emberi szabadságról szóló vitákhoz.
⬤ Sűrű és kihívásokkal teli, ami a laikus olvasók számára nehezen érthetővé teszi.
⬤ Egyes szakaszok hiányosnak tűnhetnek az esszenciális és a véletlenszerű tulajdonságok kérdéskörében.
⬤ A kritikusok szerint a könyv inkább az ellenkező érvekkel való szembeszegülésre összpontosít, mint egy átfogó nézet kialakítására.
⬤ Az egyik példányban egy kisebb problémát észleltek a fizikai kötéssel kapcsolatban.
(13 olvasói vélemény alapján)
The Nature of Necessity
Ez a könyv, az egyik első teljes terjedelmű tanulmány a modalitásokról, amely a Saul Kripke, David Lewis, Ruth Marcus és mások által folytatott vitából született, a modalitás de re fogalmának feltárása és védelme, vagyis annak az elképzelésnek a vizsgálata és védelme, hogy a tárgyaknak lényeges és véletlenszerű tulajdonságaik is vannak.
Plantinga a lehetséges világok fogalmának segítségével fejti ki érvelését, és olyan kulcsfontosságú problémákat jár körbe, mint a lényeg természete, a világokon átívelő azonosság, a negatív egzisztenciális tételek és a nem-aktuális tárgyak létezése más lehetséges világokban. Logikai elméleteit a vallásfilozófia két problémájának megvilágítására is alkalmazza: a rossz problémájára és az ontológiai érvre.
