Értékelés:
Alvin Plantinga „Where the Conflict Really Lies” című írása a tudomány, a hit és a naturalizmus közötti kapcsolatot vizsgálja, és azt állítja, hogy az igazi konfliktus a tudomány és a naturalista világnézet között van, nem pedig a tudomány és a teológia között. Plantinga alapos filozófiai elemzést nyújt, és azt állítja, hogy mind a kereszténység, mind az evolúciós tudomány harmonikusan együtt tud létezni, miközben kritizálja a naturalizmust.
Előnyök:A könyv jól megírt, logikusan felépített, és még azok számára is hozzáférhető, akik nem rendelkeznek erős filozófiai háttérrel. Plantinga hatékonyan bontja le az összetett kérdéseket, érthetővé téve az anyagot. Érvei friss nézőpontot mutatnak be a tudomány és a hit kérdésében, megerősítve összeegyeztethetőségüket, és intellektuális szigort biztosítva az olyan jelentős témák megvitatásában, mint az evolúció és a kvantummechanika. A könyvet sok olvasó lebilincselőnek, informatívnak és éleslátónak találja.
Hátrányok:Egyes kritikák szerint az érvek vékonynak tűnhetnek, és nem elég mélyek. A könyv kihívást jelenthet a filozófiai szakzsargonban és fogalmakban járatlan olvasók számára, ami potenciálisan korlátozhatja a közönségét. A kritikusok azt is állítják, hogy Plantinga néha leegyszerűsítő vagy félrevezető módon kezeli a tudományt, különösen az evolúciós elméletet illetően. Emellett egyesek úgy érzik, hogy bizonyos teológiai álláspontok, például a kálvinizmus, bonyolíthatják az érveit, ami vélt elfogultsághoz vezethet.
(117 olvasói vélemény alapján)
Where the Conflict Really Lies: Science, Religion, and Naturalism
Ez a könyv egy kiemelkedő analitikus filozófus, Alvin Plantinga régóta várt nagyszabású nyilatkozata az egyik legnagyobb vitánkról, a tudomány és a vallás összeegyeztethetőségéről. Az elmúlt húsz évben számos könyv született erről a szakadékról, de kevés konszenzus alakult ki.
Plantinga, mint csúcsfilozófus, de egyben a vallásos hit racionalitásának szószólója, egyedülálló módon járul hozzá a könyvhöz. Ebben a rövid könyvben az a témája, hogy a tudomány és a teista vallás közötti konfliktus valójában felszínes, és hogy mélyebb szinten egybecsengenek.
Plantinga megvizsgálja, hogy hol áll fenn állítólag ez a konfliktus -- evolúció, evolúciós pszichológia, szentíráselemzés, a vallás tudományos vizsgálata --, valamint Dan Dennett, Richard Dawkins és Philip Kitcher állításait, miszerint az evolúció és a teista hit nem létezhet együtt. Plantinga érveket hoz fel.
Hogy érveik nem csupán nem meggyőzőek, hanem maguk az állítólagos konfliktusok is felszínesek, a tudomány által alkalmazott módszertani naturalizmus miatt. Másrészt a tudomány valóban nyújthat támogatást a teista tanoknak, Plantinga pedig a biológiai és a kozmológiai fogalmát használja.
Finomhangolás ennek az elképzelésnek a támogatására. Plantinga amellett érvel, hogy a tudományos és vallási érvekre új módon gondolhatunk - a diskurzus különböző formáiként, amelyek megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy olyan perspektívából tekintsenek a kérdésekre, hogy belássák, hogy valami igaz. Ily módon, ott.
Mély és masszív összhang van a teizmus és a tudományos vállalkozás között.
