Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó elemzést nyújt a kari irányításról és az oktatók felsőoktatásban betöltött szerepéről, történelmi perspektívákat és kortárs esettanulmányokat is bevonva. Ugyanakkor kritika érte az online egyetemek korlátozott feltárása és a más művekkel való, megfelelő idézés nélküli hasonlóságok miatt.
Előnyök:⬤ A felsőoktatásban a karok befolyásának mélyreható történelmi és kortárs elemzését kínálja.
⬤ Informatív esettanulmányokat tartalmaz, amelyek javítják a megosztott irányítással kapcsolatos kérdések megértését.
⬤ Az olvasók elismerően nyilatkoztak a könyvről, mivel az a leendő oktatók számára kötelező olvasmány, és releváns a felsőoktatásban folyó viták szempontjából.
Hátrányok:⬤ Hiányzik az online egyetemeken, például a brit Open Universityn betöltött oktatói szerepek vizsgálata.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy hasonlóságot mutat más művekkel, különösen Jennifer Washburn „University In” című művével, ami megkérdőjelezi az eredetiséget.
⬤ Kritika a kari szerepek irányításban betöltött szerepével szembeni elfogultsággal kapcsolatban, ami destabilizáló perspektívát sugall.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Locus of Authority: The Evolution of Faculty Roles in the Governance of Higher Education
Könyv tartalma:
Miért kellene a főiskoláknak és egyetemeknek megváltoztatniuk irányítási rendszerüket - és mi történhet, ha nem teszik meg Van-e a felsőoktatási intézményekben annyi, amennyi ahhoz kell, hogy belülről, hatékonyan reformáljanak? A Locus of Authority című könyv szerint a mai főiskolák és egyetemek minden problémáját - a stagnáló diplomaszerzési arányoktól az aggasztó költségnövekedésig - egy évszázados irányítási rendszer súlyosbítja, amely sürgős változtatásra szorul. Míg a korábbi tanulmányok a kuratóriumokra és az elnökökre összpontosítottak, kevés tanulmány foglalkozott a karok helyével az irányítási rendszerben.
Bowen és Tobin azt vizsgálja, hogy a tanszékek továbbra is a legjobb módjai-e a döntéshozatal megszervezésének, és hogy a tudományos szabadság és a megosztott kormányzás fogalmait ki kell-e élesíteni és újra kell-e definiálni. A szerzők négy nagyon különböző intézmény esettanulmányain keresztül mutatják be, hogy a főiskolai és egyetemi kormányzás képes volt alkalmazkodni a pillanatnyi szükségletekhez, és a kormányzási normákat és politikákat a történelmi események összefüggésében kell értékelni.
Azt is bemutatják, hogy a sikeres reform a technológiai, pénzügyi és kulturális fejlemények körültekintő figyelembevételétől függ. A "Locus of Authority" megmutatja, hogy a főiskolai és egyetemi kormányzás elmulasztásának következményei meghaladják azt, amit a nemzet megengedhet magának.
