A tél meséje: Harmadik sorozat

Olvasói vélemények

A William Shakespeare által írt „A téli mese” kritikái a darabra adott reakciók keveredését mutatják be, kiemelve a féltékenység, a megváltás és a család összetett témáit. Míg egyes olvasók elgondolkodtató tragikus történetnek tartják, amelynek varázslatos a vége, mások szerint kissé széteső és nem olyan magával ragadó, mint Shakespeare más művei. Sokan értékelik, hogy a darab pszichológiai témákat dolgoz fel, míg mások a tempót és a véletlenekre való hagyatkozást kritizálják.

⬤ Elgondolkodtató témák: féltékenység, megváltás és család
⬤ Emlékezetes és varázslatos befejezés
⬤ Magával ragadó karakterek
⬤ Figyelemre méltó nyelvhasználat, amely élénk képeket teremt
⬤ Nagyszerű anyag tanulmányozásra és előadásra
⬤ Egyes kiadások hasznos megjegyzéseket és kontextuális információkat tartalmaznak.

⬤ Szaggatott szerkezet, észrevehető hangnemváltás
⬤ Egyesek szerint kevésbé lebilincselő, mint Shakespeare híresebb művei
⬤ A kritikusok megemlítik a tempó problémáit és a véletlenekre való hagyatkozást
⬤ Néhány kiadásból hiányoznak a megfelelő lábjegyzetek és megjegyzések, ami megnehezíti a megértést az új olvasók számára
⬤ Néhány kiadás rosszul formázott vagy nem felhasználóbarát.

(178 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Winter's Tale: Third Series

Könyv tartalma:

Shakespeare egyik későbbi darabja, amelyet leginkább tragikomédiának nevezhetünk, és amely két különálló részre oszlik. Az elsőben Leontest féltékenységi dühbe kergeti a feleségével, Hermionéval és legjobb barátjával szembeni gyanúja, ezért bebörtönzi a feleségét, és elrendeli, hogy újszülött lányát hagyják elpusztulni.

A második rész egy pásztorkomédia, amelyben az elveszett lányt, Perditát pásztorok mentették meg, és most egy fiatal hercegbe szerelmes. A darab végén a volt szerelmesek és barátok Hermione látszólag csodálatos feltámadása után újraegyesülnek.

John Pitcher élénk bevezetője és kommentárja a színházi formák rendkívüli összeolvadását vizsgálja a darabban és annak előadásbeli sikerét. Amint azt a közelmúltban az Old Vicben bemutatott Sam Mendes-rendezés is bizonyítja, ez a darab egyfajta varázslatra képes a színházban.