Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
The Assyrian Empire's Capitals: The History and Legacy of Nineveh, Assur, and Nimrud
*Képeket is tartalmaz.
*Tartalmaz részleteket az ősi beszámolókból.
Amikor a tudósok az ókori Közel-Kelet történetét tanulmányozzák, gyakran kiemelkedik néhány olyan háború, amelynek (legalábbis modern mércével mérve) rendkívül brutális következményei voltak. Egész népek erőszakos elhurcolása, egész városokat megtizedelő ostromok és a vagyon önkényes elpusztítása mind olyan taktikák voltak, amelyeket az ókori Közel-Kelet különböző népei alkalmaztak egymás ellen, de az asszírok voltak az első olyan népek, amelyek a háborút tudománynak tekintették. Amikor az asszírokat említik, a háború és a brutalitás képei jutnak eszünkbe elsőként, annak ellenére, hogy kultúrájuk közel 2000 éven át virágzott.
Mint számos ókori személy és birodalom abban a térségben, az ókori asszír kultúráról alkotott negatív kép a bibliai beszámolókon keresztül öröklődött, és függetlenül attól, hogy a Biblia mennyire pontosan ábrázol bizonyos eseményeket, az asszírok egyértelműen az ellenfél szerepét játszották az izraeliták számára.
Bár az asszírokról szóló bibliai beszámolók a legérdekesebbek közé tartoznak, és gyakran más történelmi forrásokkal is alátámasztják őket, az asszírok sokkal többek voltak, mint az izraeliták ellenségei és brutális gengszterek. Az ókori asszír kultúra történelmi áttekintéséből kiderül, hogy bár koruk legfőbb harcosai voltak, emellett kiváló kereskedők, diplomaták és rendkívül írástudó emberek is voltak, akik részletesen feljegyezték történelmüket, vallási rítusaikat és ideológiájukat. Az asszírok, más mezopotámiai szomszédaikhoz hasonlóan, írástudók voltak, és kifejlesztették az akkád nyelv saját dialektusát, amelyet több tízezer dokumentum ékírásos írásához használtak (Kuhrt 2010, 1:84). Ráadásul az asszírok olyan hosszú ideig virágoztak, hogy kultúrájukat a történészek gyakran "régi", "középső" és "újasszír" korszakokra bontják, noha maguk az asszírok úgy tekintettek a történelmükre, mint az uralkodók hosszú egymásutánjára egy archaikus időszaktól az újasszír birodalom összeomlásáig, a Kr. e. 7. században. A jelenlegi felosztást valójában a modern tudósok nyelvi változások, nem pedig politikai dinasztiák alapján végezték (van de Mieroop 2007, 179).
Amikor Ninive fénykorát élte, egy olyan birodalmat irányítottak, amely Egyiptomot, Anatóliát, Mezopotámiát és Irán egyes részeit is magában foglalta. Végül az asszírok túlterjeszkedtek, ellenségeik pedig megdöntötték őket, és városaik nagy részét elpusztították. Ninive évszázadokra elveszett, a klasszikus görög történetírók csak töredékesen említik, de a modern régészeti módszerekkel sikerült az elveszett várost újra életre kelteni.
Észak-Irakban, a Tigris folyó partján fekszenek Assur ősi városának romjai, az Asszír Birodalom első fővárosának és legfontosabb vallási központjának. A ma Qal'at Sherqat, illetve Kilah Shregat néven ismert város az i. e. 3. évezredből származik. Ebben az időszakban az asszír hadsereg az eddig látott legnagyobb lett, harcosaik pedig a legnagyobbak és legkegyetlenebbek voltak az országban. A Perzsa-öböltől a Földközi-tengerig terjedő birodalmat hódítottak meg.
Kifosztották a nagy Babilon városát, és rabszolgasorba taszították Izrael törzseit. Még az egyiptomi fáraó is adót fizetett nekik. Soha egyetlen hadsereg sem vitte még ilyen messzire a háborút.
Nimrud városa az asszírok egyik legfontosabb városa volt, és történelme során számos különböző néven ismerték. Az ókori asszír nyelven a várost Kalḫ-nak hívták.
U, amely névről először az i. e. 13. századból származó szövegek tanúskodnak. Az újasszír korszakban az ókori asszír főváros volt, a város számos dicsőséges műtárgyat hozott létre, és számtalan betekintést nyújtott ebbe az ősi civilizációba, de a város története az asszírok bukása után ugyanilyen viharosnak és érdekesnek bizonyult.
