Az isteni mimézis

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Divine Mimesis

Könyv tartalma:

Az 1963 és 1967 között íródott Az isteni mimézis, Pasolini Pokol első kantusait imitáló műve az 1960-as évek olasz társadalmának és értelmiségének éles kritikája. Egyúttal a Gramsci hamvai (1957) szerzőjének önkritikája is, aki látta, hogy a könyv által megidézett polgári világ teljesen eltűnik a szemünk elől. Pasolini elmélete szerint az 1960-as évek közepére az olasz nyelv feláldozta konnotatív kifejezőerejét a puszta kommunikáció lecsupaszított technológiai nyelvének kedvéért. Ebben az összefüggésben Dante Commediájának "újraírását" tervezi, amelyben két történelmi megtestesítője, maga Pasolini, a zarándok és a kalauz szerepét tölti be alvilági útjukon. A költői és filológiai utalásokkal sűrűn rétegzett, és az olasz irodalmárok világát az olasz vidéki élet egyszerű valóságával szembeállító, párhuzamos fotószöveggel megvilágított elbeszélést Pasolini néhány évvel azelőtt kurtította meg, hogy elküldte volna kiadójának, néhány hónappal 1975-ös meggyilkolása előtt. Pasolini számos projektje mégis a "Jegyzetek egy későbbi műhöz" ideiglenes formáját öltötte, mint például a Sopralluoghi in Palestina (Helyszínfelmérés Palesztinában), az Appunti per una Oresteiade africana (Jegyzetek egy afrikai Oresteiához) és az Appunti per un film sull'India (Jegyzetek egy Indiáról szóló filmhez).

Az Isteni mimézis rokonságban áll ezekkel a filmes művekkel, mivel Pasolini maga is „teljesnek” minősítette, bár még részleges formában. Életének egy fordulópontján íródott, amikor költői „démonaival” birkózott, és Pasolini dantei projektjének igazi súlypontja a költészet tanító és a valóságot etikai és esztétikai szempontból is vizsgáló lehetősége. „Valami forrongó és magmatikus dolgot akartam alkotni” - nyilatkozta Pasolini - »még ha prózában is«. Pasolini La divina mimesis című művének első angol fordításában Thomas E. Peterson olasz szakíró történelmi, nyelvészeti és kulturális elemzéseket kínál, amelyek célja, hogy bővítse a Montale után sokak által a legnagyobb olasz költőnek tartott rejtélyes szerzőről folytatott diskurzust. A Contra Mundum Press kiadónál jelenik meg egy évvel Pasolini halálának 40. évfordulója előtt.

A huszadik századi költészet történetében Pasolinin kívül nincs még egy költő, aki kitartóbban faggatta volna saját „énjét”, kitartóbban szemlélte, csodálta, vizsgálta, elemezte és boncolgatta, hogy aztán szenvedő beleit megmutassa a világnak, amint azok megértésért, szeretetért és szánalomért könyörögnek. - Giorgio B rberi Squarotti *.