La rabbia / Anger
A költő Gastone Ferranti producer felkérésére írta, hogy kommentáljon egy sor filmhíradót, és a költő saját montázzsal válaszolt. A La rabbia (1963) című filmben Pasolini a képek bogáncsának kibontásán keresztül a magyarországi szovjet elnyomás, a kubai forradalom, az űrkutatás (utópisztikus tárgya), az algériai politikai fogság, a volt európai gyarmatok felszabadulása, János pápa megválasztása, a forradalom kilátásai Afrikában és a Közel-Keleten, Európában és Latin-Amerikában...
Itt van a fotorealista intelmek pánpólusa. Marilyn Monroe halála gondolatként tetőzik ebben az áradatszerű reflexiókban, ahogy a költő sora fogalmi rímek és ellenpontok után világít. Viti fordításában a prózának és a költészetnek a La rabbia-t alkotó szövevénye Pasolini munkásságának életerejét mutatja be abban a képességében, hogy egyszerre képes megszólítani a kontextus sajátosságait, saját jelenünk jellegét és egy olyan élet ironikus tényét, amelyet az elégedetlenség számtalan formája ellenében élt le.
Itt egy megdöbbentő szembesülést kapunk egy megrekedt forradalmi harcról, amely olyan sorokba van foglalva, amelyek a vakság elleni felhívásban kristályosodnak ki. Pasolini "Sequences" című művének első, rövidítés nélküli angol nyelvű fordítása mellett a Tenement Press kiadása a La rabbia című kötethez Roberto Chiesi (a bolognai Cineteca di Bologna Centro Studi-Archivio Pier Paolo Pasolini kulturális igazgatója) bevezetőjét és John Berger mesemondó, regényíró, esszéista és forgatókönyvíró utószavát is tartalmazza.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)